A haszonbérlet szabályairól a Kertészet és Szőlészet 26. számában volt részletesen szó, ezúttal a szívességi földhasználat, illetve a többlethasználati megállapodás szabályait tekintjük át.
Kik és hogyan köthetnek megállapodást szívességi földhasználatra?
Szívességi földhasználati szerződést csak közeli hozzátartozók köthetnek egymással. Érdemes tisztázni, hogy kit értünk ez alatt. Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs (de az élettárs már nem), a testvér, az egyenes ági rokon (például az apa-fia, nagyapa-unoka), és fontos azt is tudni, hogy az örökbefogadással is közeli hozzátartozói kapcsolat keletkezik.
Milyen könnyítések vannak egy haszonbérlethez képest?
Mivel itt családon belüli jogügyletről van szó, a szerződést nem kell kifüggeszteni, és az előhaszonbérleti jogosultak sem jelentkezhetnek rá.
Hogyan lehet felmondani egy szívességi szerződést?
A szerződést felmondani – a haszonbérlethez hasonlóan – csak a törvényben meghatározott esetekben lehet. Ilyen például, ha a földhasználó nem tesz eleget a művelési kötelezettségének, vagy ha a földhasználó megromlott egészségi állapota miatt nem tudná megművelni a területet (2013. évi CCXII. törvény 57-60. §). Az ajándékozástól eltérően viszont nincs jelentősége annak, ha a felek között megromlana a viszony, hiszen ez önmagában még nem teszi lehetővé a szívességi földhasználat felmondását. (2013. évi CCXII. tv. 68. §).
Többlethasználat az osztatlan közös tulajdonú földön
Fontos tudni, hogy elvileg a jogszabály ezt minden osztatlan közös tulajdonú föld esetében kötelezően előírja. Nagy előnye, hogy nem szükséges hozzá minden egyes tulajdonostárs hozzájárulása, sőt ha a tulajdonostárs nem válaszol a megkeresésünkre, azt az ő részéről beleegyezésnek kell tekinteni.
Mi szükséges a használati megosztáshoz?
A használati megállapodást írásba kell foglalni, de nem szükséges hozzá valamennyi tulajdonostárs beleegyezése, elegendő a tulajdoni hányadok alapján számított többségi döntés is (több mint 50%). Könnyítés az is, hogy a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostársak esetében, akiknek a lakcíme nem azonosítható kellő pontossággal (például lakcíme: New York, USA) vagy akitől a postai küldemény azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy „nem kereste”, a címzett tulajdonostárs „elköltözött”, „címzett ismeretlen”, „kézbesítés akadályozott”, vagy ha a nyilatkozattételre megszabott határidőn belül nem nyilatkozott.
Hogyan indítsuk el az eljárást?
Amennyiben a másik fél nem válaszol, a beleegyezést megadottnak kell tekinteni. Az eljárás a földhasználati nyilvántartásba történő bejelentéssel zárul, amihez ne felejtsük el csatolni a használati renddel berajzolt térképet.
Ha van használati megosztás, akkor lehetőség nyílik a többlethasználatra is?
Többlethasználati megállapodást tulajdonostársak köthetnek egymással arról, hogy az adott személy a használati megosztásban kijelölt terület használatát a másik tulajdonostárs számára átengedi. A többlethasználati megállapodást nem kell kifüggeszteni, egyébként nem is minősül önálló használati jogcímnek (hiszen tulajdonosként használja a területet), de egyértelmű és tisztázott jogalapot teremt a tulajdoni hányadok természetbeni használatára.
A többlethasználati megállapodás alapján sor kerülhet a földhasználati bejegyzésre is, így a támogatások lehívására is. (2013. évi CCXII. tv. 70-76. §).
Szerző: Dr. Cseh Tibor András
Magosz
