Növényi eredetű anyagok
Az istállótrágyán kívül többféle szerves trágya is készíthető. A nyirkos szalma műtrágyákkal való erjesztésével az istállótrágyához hasonló értékű trágya nyerhető. A pöcegödrökbe rendszeresen (vízöblítés helyett) beszórt tőzegkorpával az ürülék szagtalan nyirkos masszává áll össze, ez a tőzeg-fekáltrágya. A baktericid hatású tőzegkorpával keveredve a pöcegödrök tartalma elveszti kellemetlen bűzét és fertőzőképességét, így könnyebben szállítható, talajba munkálható. (Az észak-európai országok tanyabokros vidékein ma is alkalmazzák.) Disznóhizlaldákban a hígtrágyát tőzeggel keverik, szikkasztják: tőzeges sertés-fekáltrágyát készítenek.
A zöldtrágya nagy mennyiségű szerves anyagot szolgáltat, amely a talajba forgatva sok talajbaktérium-táplálékot hoz létre. Főként a három nagy homoktájon (Duna-Tisza köze, Nyírség, Somogy) alkalmazzák: savanyú homokon csillagfürt, meszes homokon somkóró vetésével, a legnagyobb zöldtömeg növesztésével, majd talajba forgatásával javítják a homokos talajt.
Nem mindegy milyen talajba
A talajok nem hasonlíthatók össze a bennük kialakuló összes szerves anyag, humusz alapján. Egészen mást jelent 4% humusztartalom egy csernozjom talaj esetében, ami ezzel a mennyiséggel inkább szegény, egy réti agyagtalajnak ez az átlagos vagy átlag alatti humusztartalma, egy barna erdőtalaj esetében pedig ez a humusztartalom igen magas. Az 1% humuszt tartalmazó homoktalaj gyenge termőképességű, de a 2% humuszt tartalmazó homok már „termékenynek” minősül.
A szerves trágyázással a talaj humuszgazdálkodását, illetve magát a talajt javítjuk: termőképességét irányíthatjuk.
Az erősen kilúgozott barna erdőtalajok régióiban levő házikertek talajai nagyon agyagos szövetűek, levegőtlenek, szerves anyagban szegények, és a bevitt szerves trágyát a talajélőlények csak igen lassan bontják el. Nitrifikációjuk lanyha, különösen tavasszal nehezen indul be, ilyenkor pétisóval célszerű kiegészíteni a szerves trágyát. Az alap-, illetve talajképző kőzettől függően igen sok agyagos erdőtalaj káliumban is szegény, amit ugyancsak műtrágyával pótolhatunk.
A gyengén kilúgozott barna erdőtalajok biodinamikája leggyakrabban kielégítő. Humuszban, mészben és növényi tápanyagokban szegények, de a szerves és ásványi trágyák megfelelő adagolásával a legtermékenyebb talajokká javíthatók.
A rendzina talajok régióiban, például a Balaton-felvidék szőlőskertjeiben a talajok nagy humusztartalmuk ellenére nitrogénben és káliumban is szegények. Viszonylag sekély a termőrétegük és túlságosan nagy a mésztartalmuk. Szőlőtelepítéshez mélyforgatás, a nagyobb kövek gépi összegyűjtése és jelentős mennyiségű szerves trágya talajba vitele szükséges.
A homokos erdőtalajok biodinamikája gyenge, de szerves trágya bevitelével igen élénk baktériumtevékenység indul meg. Ezért ezek a kerti talajok megfelelő kezeléssel, műveléssel igen értékes zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermő területekké javíthatók.
A meszes csernozjomtalajok dinamikája túl heves, a bevitt szerves anyagot túl gyorsan lebontják a baktériumok. Így sok növényi tápanyag halmozódik fel, amelyekből a nitrogénvegyületeket, a káliumot és sok kisebb jelentőségű elemet a legközelebbi kiadós esők a mélyebb talajszintekbe mossák. A legfőbb feladat a talajban levő stabil humuszanyagok felhalmozása, hogy a biodinamikájuk kiegyensúlyozottabb legyen. Ehhez rendszeres, kisebb adagú szerves trágyázást kell végezni, káliumműtrágya hozzáadásával.
A csernozjom vályogtalajok talajdinamikája a legkiválóbb. Ezekben a talajbaktériumok a biológiai adszorpció útján annyi növényi tápanyagot kötnek meg, hogy minden javító-, illetve tápanyag pótlása nélkül is igen jó hozamot lehet elérni rajtuk, amit szuperfoszfát és pétisó műtrágyákkal tovább növelhetünk.
A futóhomokon, homokon teljesen hiányzik a talaj eredeti biodinamikája. Erőteljes, hatékony szerves és szervetlen trágyaszerekkel igen élénk baktériumtevékenység hozható létre bennük, de ez együtt jár a tápanyagok túlságosan gyors feltáródásával és kimosódásával is. A homokot többnyire szőlő- és gyümölcsös- telepítéssel hasznosítják. A telepítést az ültetőgödör talajcseréjével, vagy az ültetőlyukba bevitt starterrel segíthetjük.
A savanyú, mély fekvésű öntéstalajok rendszerint középkötöttek, de gyakoriak a homokos öntéstalajok is. Szerves anyagban inkább szegények, szerves- és ásványi javító- és tápanyagra szorulnak.
A meszes öntéstalajok biodinamikája bőséges szerves trágyával javítható. Humuszban, növényi tápanyagban többnyire szegények, de ezek pótlását jól meghálálják.
A réti agyagtalajok síkvidéken levő települések kerti talajai, biodinamikájuk gyenge. Tavasszal lassan száradnak és lassan melegednek. Ilyenkor a pétisó előnyös hatású. Szerves anyag bevitelére szorulnak.
Dr. Dömsödi János
Ez is érdekelheti:
