Az új európai ASP kutatásról Dr. Sandra Blome, a németországi Friedrich-Loeffler-Institut (FLI) tudósa a nemzetközi kutatási projekt koordinátora nyilatkozott.

Az ASP viselkedésének mélyebb feltárása

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által kezdeményezett projekt célja az ASP-vírus viselkedésének mélyebb feltárása volt, mert az európai vaddisznóállományok fertőzött egyedeivel érintkezve a takarmányként, illetve alomanyagként használt növények, illetve vérszívó rovarok is vírushordozóvá válhatnak. Németországban a Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) és az FLI is részt vett a vizsgálatokban. A kutatási publikáció az EFSA Supporting Publications című kiadványában jelent meg. Mivel a vírus stabil a környezetben, régóta feltételezik, hogy a takarmányon, vízen és más anyagokon keresztül is terjedhet. Dr. Blome kifejtette, hogy hosszabb tárolási idő után csak a hidegen tárolt takarmányrépában és burgonyában találtak egyes mintákban még fertőző vírust. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy az ASP-vírusok különösen stabilak hideg és nedves környezetben.

Az ASP-vel kapcsolatos ismeretek meglévő hiányosságainak pótlása

Az empirikus adatok hiánya miatt az FLI a Svéd Állategészségügyi Hivatallal (SVA) és a BfR-rel együtt az EFSA által finanszírozott 2022-es induláú projektben dolgozott a meglévő ismerethiányok pótlásán. A cél az ASP-vírusok takarmányon, alomanyagon és mechanikus vektorokon való stabilitásának vizsgálata volt gyakorlati tárolási körülmények között. Ehhez 14 releváns mezőgazdasági takarmány- és alomanyagot használtak: fű, fűszilázs, széna, fakéreg, tőzeg, faforgács, kukoricaszilázs, repce, árpa, búza, zab, szalma, burgonya és takarmányrépa.