Az aszály olyan mértékű volt 2022-ben, hogy még térdig sem értek a tövek, majd 2023-ban átlagosan 4-5 tonnával több termett a jónak tartott 20 tonnás hektáronkénti hozamnál. Idén pedig ugyanennyivel lesz kisebb az átlagtermés. Sokáig csemegekukorica-nagyhatalomnak számítottunk, ám erre az évre visszább esett a termelési kedv. Volt, hogy elérte a 37 ezer hektárt az összes vetésterület, de az idén a vetőmagforgalomból visszaszámítva körülbelül 26 ezer hektáron terem csemegekukorica. Gyorsan tegyük hozzá, ezzel is toronymagasan vezetünk Európában.
Az ágazat helyzetéről, gondjairól, nehézségeiről és lehetőségeiről a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt.-ben érdeklődtünk Végh Imre elnök-igazgatótól és Boda István termelési igazgatóhelyettestől. Nehezen jött össze ez a szakmai beszélgetés, mert
Hajdúböszörményben viszont olyan segítséget kaptunk, amire azt lehetne mondani, hogy mindenben naprakész, avagy helyesebben mondva másodpercre kész.
A Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt.-ben a növénytermesztésen belül a szántóföldi zöldségeken van a hangsúly, ezek a zöldborsó, a csemegekukorica és idén a fejtőbab. Amióta a debreceni konzervgyár annak idején elkezdte feldolgozni a csemegekukoricát, a böszörményiek évről évre termesztik. Ma is ez adja a növénytermesztés jövedelmének több mint a felét.
Drága, de nélkülözhetetlen
Aki nem öntözött 2022-ben, az totálisan megbukott a csemegekukoricával. Az aszályos időben hektáronként a legjobb esetben is 5-7 tonnát tudtak betakarítani, és hiába volt a felvásárlási ár kilogrammonként 75-78 forint, azzal sem lehetett ellensúlyozni a hektáronként 700 ezer és 1 millió forint közötti termesztési költséget. A szerencsésebbek tudnak öntözni, de a természetes csapadékra ők is feltétlenül számítanak. A Hajdúböszörményi Mg. Zrt.-ben évente 600-700 ezer köbméter öntözővizet juttatnak ki, a hektáronkénti öntözési norma általában 150 milliméter. Ez bizony nem olcsó mulatság, mert négy éve egy köbméter vízért 30 forintot kellett fizetni, tavaly már 66 forintot, az idei kalkuláció pedig 86 forint.
Ma már csak rémálomként vetődik fel a szakemberekben, amikor az energiareform hatására a villany ára megkétszereződött, de ez is csak annak, aki idejében kötött szerződést, a többieknek rögvest a háromszorosát kellett fizetniük. Volt, akinek szó szerint öt perce maradt eldönteni, fix vagy tőzsdei áron vásárol áramot, és végül az utóbbiak kötöttek jó szerződést, mert az egyezséget követően csökkenni kezdett az energia beszerzési ára. Az elemzések alapján kiderül, hogy az öntözés legfőbb költségtétele az elektromos áram. Ennek oka, hogy az öntözőrendszernél három nagy teljesítményű villanymotor dolgozik, s ezek valósággal zabálják az energiát. Ha a dízelt alkalmaznák, az sem segítene, mert az üzemanyag az elektromos energiáéval azonos ütemben drágult. Számottevő tétel még a munkabér, ennél is megteszik azokat a lépéseket, amelyeket a szabályozás előír. Ugyanakkor igaz, hogy a munkabér költsége sokkal szolidabb az energiáénál.
A lineár öntözőberendezéseket ők még akkor vásárolták a KITE-től, amikor az egész program indult 1989-ben. Ez viszont azzal a következménnyel jár, hogy évről évre sok alkatrészt kell venniük, mert a régi eszköz hamarabb szokott meghibásodni. Az alkatrészek pedig szintén igencsak megdrágultak. Ráadásul újra „divat” lett a kábellopás, pedig egy 500 méteres kábeldarab nettó 5,5 millió forintba kerül.
Mintegy 15% nyereség
A csemegekukorica hektáronkénti termelési költsége 700 ezer és 1 millió forint között van attól függően, hogy öntözetlen körülmények közt gazdálkodik valaki vagy tud öntözni; valamint, hogy saját tulajdonú földön termel vagy földbérleti díjat fizet.
Így is csak nullára jön ki az eredmény, és hogy mégis beszélhetünk nyereségről, az a szántóföldi zöldségnövények támogatásának köszönhető. Mindent összevetve ez esetben 150 ezer forint lehet a nyereség, tehát költségarányosan mintegy 15%.
A termesztéstechnológia egyes elemeit részletezve a szakemberek a forgatásos és a forgatás nélküli talajművelés mellett is tudnak érvelni. Kell a középmély lazítás főleg az öntözött területen, mert az eliszaposodás ellen így lehet fellépni. A nagy gépek pedig tömörödést okoznak, tehát ott is jól jön a középmély lazítás. A kalászos gabonák után kevés a szármaradvány, ezért elegendő a talajlazítás. Ha pedig sok a szármaradvány, vagy nagyon gyomos a terület, akkor célszerű ekét használni, mert a költségekben egyébként nincs köztük különbség. A gazdaság szolgáltatásként hektáronként 35 ezer forintért számolja el mindkét műveletet; az önköltsége 28-30 ezer forint körül alakul.
