Korábban ez csupán 180-240 ezer forintot tett ki, azt megelőzően még ennél is olcsóbb volt. Hatóanyagban számolva az alapműtrágyából 120 kilogramm NPK-t juttatnak ki ősszel. Tavasszal a vetéssel egy menetben 40 kilogrammnyi nitrogén-hatóanyagú mészammon-salétromot (MAS) adnak a növény alá. Amikor sorközművelő kultivátorral mennek a kukoricába, akkor hektáronként 60 kilogramm nitrogént juttatnak ki ismételten, így az összes hatóanyag 220 kilogramm körül alakul átlagosan. Ha forintban akarjuk kifejezni, akkor legkevesebb 200 ezer forintot kell fizetni a tápanyagért. Erre az évre a nitrogén hatóanyag ára megfeleződött, az összetett NPK tonnánként 250 ezer forintba kerül, s mindezek együttes következményeként ebben a gazdaságban 30-40%-kal csökkentették a fajlagos műtrágya-felhasználást. Kedvező, hogy élhetnek a halasztott fizetés lehetőségével, majd csak az árbevétel megérkezése után egyenlítik ki a számlát. Ehhez az is kell, hogy a műtrágya-kereskedőkkel megvan a bizalom, mert ők eddig hiánytalanul, pontosan fizettek. Ugyanezt a fizetési metódust alkalmazzák azoknál a partnereiknél, akiknek integrációban termelnek, vagy csak részben besegítenek. Természetesen az efféle halasztott fizetésnek ára van, a havi kamat 0,5%. Tavaly még 0,8-1%-ot kértek, de ha például 2021-et nézzük, akkor csak 0,2%-ot tett ki.
A nagykönyvben ennél 30-40%-kal több tápanyagot ajánlanak, ennek eléréséhez Hajdúböszörményben a hígtrágya és az istállótrágya besegít. Úgy teszik fel a kérdést: mennyit akarsz termelni? Ha hektáronként 20 tonnát, akkor adjál hozzá 200 kilogramm vegyes hatóanyagot. A hígtrágyát náluk a Joskin ütközőlapos kijuttatóval viszik ki a szántóföldre, s azt azonnal be kell művelni, mert részben büdös volna, részben az ammónia elpárologna. Ők a Joskinból az erősebb, masszívabb gépet használják, erre szükség is van a gyakorlatban.
Fontos a vírus-ellenállóság
A fajtaajánlatra nem lehet panasz, van miből válogatni. A vetőmag ára zsákonként 550-600 euró, s ez 100 ezer szemet foglal magában. A böszörményiek hektáronként 65 ezer csírát vetnek, ebből biztos, hogy marad 50 ezer termő tő. Különösebb gondot ezen a területen nem tudnak felemlegetni. Több vetőmag-forgalmazóval állnak kapcsolatban.
Mivel csupán kontakt hatású rovarölő szerek engedélyezettek, a felszívódó hatásúak nem, ezért az ilyesfajta permetezés semmit sem ér. Ezért úgy döntöttek a részvénytársaság vezetői, hogy ezután kizárólag rezisztens hibrideket termesztenek, mert a vírusfertőzött növények idén fél méterrel kisebbre nőttek, mint az ellenálló hibridek, a termésük pedig csak feleakkora lett. Kiderült az is, hogy a legelső, áprilisi vetéseknél nem okozott akkora hozamcsökkenést a vírus, mint a május elején vagy közepén vetett szakaszokban.
A gyomirtás ennél a növénynél gyakorlatilag tökéletesen megoldott, viszont sok fejfájást okoznak a gyapottok-bagolylepkék, a kukoricamolyok, és a már említett levéltetvek. Az első kettő ellen vannak hatásos szerek. Gyakorlati tapasztalat, hogy az adott szakaszt minél később vetik el, annál többször kell a gyapottok-bagolylepke és a kukoricamoly ellen vegyszeresen védekezni.
