Július 23–28. között szervezték Tusnádon a 33. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábort, közismertebb nevén Tusványost. Az esemény mintegy ezer előadója politikai, közéleti témákban mondta el véleményét. A sok más érdekes programot kínáló rendezvényen az idén is előadást tartott Orbán Viktor miniszterelnök. A meghívottak között ott volt Nagy István agrárminiszter is, aki két panelbeszélgetésen vett részt, és néhány Kovászna megyei állattenyésztési farmot is felkeresett.
Nagy István július 24-én Tánczos Barna RMDSZ-es szenátorral, volt romániai Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium miniszterével együtt vett részt az erdőgazdálkodásról szervezett kerekasztal-beszélgetésen. A többi között elmondta, hogy a trianoni döntés után először sikerült Magyarország erdős területeit megduplázni, ugyanis nagyszabású erdőültetési programot támogat a szaktárca.
A minisztérium elkötelezett amellett, hogy az ország fával borított területét 24-ről 27 százalékra növelje. Szomorú ténynek nevezte, hogy a nyilvánosság előtt nem igazán beszélnek az erdősítésről, miközben, ha valahol kivágnak egy fát, akkor a környezetvédő szervezetektől a magánszemélyekig mindenki nemtetszésének ad hangot. Rá kell bízni az erdőgazdálkodást azokra a szakemberekre, akiknek hivatása, hogy egyre jobb minőségben és egyre nagyobb mennyiségben őrizzék meg a Kárpát-medence fával borított területeit a jövő generációi számára – mondta Nagy István, hozzátéve, hogy ebben a folyamatban támaszkodnunk kell azokra a szakemberekre, akik a fenntarthatóság érdekében hozzák meg döntéseiket. Emellett pedig le kell tudnunk győzni azt a társadalmi elvárást, hogy nem lehet egy fát sem kivágni, miközben a mindennapi használati eszközeinkben kiemelkedő szerepe van a faanyagnak – tette hozzá. Kiemelte, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás közötti együttműködésre. A magyar kormány pedig elkötelezett abban, hogy minden pályázati segítséget megadjon a gazdáknak ahhoz, hogy az erdőtelepítéssel kapcsolatos terveiket meg tudják valósítani. Ezért nemsokára mezővédő erdősávok létesítésével kapcsolatban pilot projektet indít az Agrárminisztérium.
Nagy István a beszélgetésen kitért arra is, hogy az erdők számos funkcióval rendelkeznek, így nagy szerepük van a rekreációban is. Az erdők turisztikai, idegenforgalmi és sportolási jelentősége is egyre növekszik. Ezt igazolja az is, hogy a magyar erdőkben évente 40-50 millió erdőlátogatási alkalmat számolnak – fűzte hozzá, hangsúlyozva az erdők társadalmi rendeltetését is.
Új agrárirányzat az uniós elnökség alatt
A miniszter egy másik kerekasztal-beszélgetésen arról beszélt, hogy Magyarország uniós elnöksége során miként érvényesíti majd az Európát is felbolygató agrártüntetések után az új agrárpolitikát. Ezen a beszélgetésen a miniszter mellett részt vett Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége alelnöke, az Országgyűlés alelnöke, Tánczos Barna, Csomortányi István, az EMSZ ügyvezető elnöke, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Sallai Róbert Benedek, Túrkeve polgármestere. A beszélgetést Benk Szilárd, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, intézetvezető-helyettes moderálta. Kérdésére az uniós elnökség kapcsán Nagy István határozottan kifejtette: Magyarország komolyan gondolja azt, hogy gazdaközpontú politikát kell felépíteni, hiszen nem mondhatják meg mások a gazdáknak, hogy mit kell tenniük. „Nem lehet az, hogy egy méregzöld ideológia nyomása alá helyezve elveszítjük a versenyképességet és a jövőképet, ezzel pedig Európa élelmiszer- és élelmezésbiztonságát.”
A miniszter történelmi lehetőségnek nevezte ezt az időszakot. Mint mondta, a tüntetések kapcsán sikerült olyan erőt felmutatni, amely kellő mértékben figyelmeztetést nyújtott Európa polgárai számára is, hogy nem lehet meggondolatlanul azonosulni azokkal a nézetekkel, amelyeket eddig ráerőltettek a mezőgazdaságra, mert az veszélyes. „Nem lehet tönkretenni az Európai Únió agrárgazdaságát úgy, hogy termőföldtől az asztalig minden ellenőrzötten, nyomon követve és szabályok mentén történjen, majd ezzel szemben megnyitjuk a piacainkat minden kontroll nélküli importtermék előtt” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy ez korábban másként működött. Egy intézményrendszertől jött egy javaslat az EU agrárpolitikájáról, amit megvitattak a tagállamok miniszterei. Most ezt a folyamatot megfordítják. Mivel a legutóbbi EU-választások után még nem állt fel a rendszer, esély van rá, hogy a 27 agrárminisztérium fogalmazza meg javaslatait, majd ezt a megalakuló EB agrárbizottsága elé terjesszék, és így álljon össze az a stratégia, ami alapján majd meghatározzák a 2027-ig terjedő közös agrárpolitikát.
A mezőgazdálkodás egy életforma
A versenyképesség növelése kapcsán a miniszter kifejtette, a vásárlók szemléletén kell változtatni, hogy tudatosan a helyi termékeket vásárolják, így támogatva a rövid élelmezési láncokat, ugyanakkor a helyi gazdaságokat is. „Ezzel megőrizzük a teremtett világunk minőségét, teszünk azért, hogy egy terméknek minél kisebb legyen az ökológiai lábnyoma, csökkenjen a karbonkibocsátás, s így együtt felépítjük azt az ideológiát, amit igazán szeretnénk, hogy egy élhetőbb világot adjunk át az új nemzedéknek.
Ezért olyan gyakorlati megoldásokat kell keresni, aminek alapján a tagországok kapnának egy büdzsét az uniótól, és az adott országokra bíznák az elköltés módját, hiszen 27 teljesen eltérő gazdasági és mezőgazdasági körülmények között kell hasznosítani ezt a támogatást. „Sokkal inkább hallatni kell a hangunkat az Európai Unióban” – mondta a miniszter, aki szerint a magyar uniós elnökség kiváló lehetőség erre.
Összehasonlítva az ukrán gabonaexport okozta helyzettel a magyar termékeket, ki kell használni a magasabb fejlettségi színvonalból származó piaci erőt. Az a jövőbe vezető út, ha minél magasabb hozzáadott értékkel, minél magasabb feldolgozottsági fokú termékkel versenyzünk az Ukrajnából vagy más nem EU-országból származó termékkel – mondta a miniszter, majd azzal zárta a gondolatait, hogy a mezőgazdálkodás nem egy szakma, hanem egy életforma, és ezért nem szabad megszakítani a generációs láncot, mert aki ebből kilép, az többet nem tér vissza. De ha azokat a termékeket, amit előállítunk, sokkal magasabb szinten dolgozzuk fel, akkor egyre több munkaerőre lesz majd szüksége az agráriumnak. Minden nehézség ellenére csak a gazdák biztosíthatják a mindennapi kenyeret embertársaiknak – zárta gondolatait a miniszter.
Túlzásba vitt feltételek
A Tamási Áron nevét viselő Székelyföldi Agro-Kultúra Sátorban Kárpát-medence mezőgazdasága – Kihívások és lehetőségek címmel tartottak gazdafórumot, amelyen Nagy István mellett részt vett Győrffy Balázs és Jakab István, míg a beszélgetést ezúttal Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke vezette.
Ezen a találkozón a miniszter megköszönte a magyar állam által fenntartott erdélyi falugazdász-hálózat munkáját.
A környezetvédelmi feltételek betartása kapcsán hangsúlyozta, nincs ellene az ökogazdálkodásnak, de a zöldek túlzásba vitték a feltételek megszigorítását, ami csökkentette a gazdák versenyképességét, és ez az élelmiszerek drágulásához vezet.
Mindhárom előadó a mezőgazdaság jövőjét és a gazdák megmaradását az együttműködésben, a szövetkezésben és a családi gazdaságok integrációjában látja. Kiemelték a szövetkezés fontosságát, hiszen úgy jobb áron lehet értékesíteni a termékeket. Amennyiben közös tárolókat létesítenek a gazdák, akkor a legmegfelelőbb időben, a legjobb áron tudják termékeiket eladni a piacon, ugyanakkor nagyobb mennyiségben az inputanyagokat is előnyös áron tudják beszerezni. Mindezek mellett pedig közösen jobban tudják megoldani a felmerült problémákat is.
