A mikroműanyag szervezetre gyakorolt hatása évek óta a tudomány fókuszában van. Egy elbírálás előtt álló tanulmány szerint 2024 elejéről származó, biopszia útján gyűjtött emberi agymintákban több mikroműanyagot mutattak ki, mint a nyolc évvel ezelőtti minták esetében, ami azt jelenti, hogy nőtt a mikroműanyag-kitettségünk az elmúlt években.
Az Új-Mexikói Egyetem kutatóinak kísérlete szerint nem is akármennyivel, nagyjából 50%-kal nőtt a koncentráció 2016-hoz képest, ami szerintük azt jelenti, hogy az emberi agy állományának már 0,5%-át teszik ki a mikroműanyag-részcskék.
legalábbis a vizsgálatba vont elhunyt alanyok esetében.
Az, hogy több szervünkbe – szívbe, tüdőbe, méhlepénybe, stb. – bejutnak a részecskék, már több tanulmány is értekezett. A mostani felfedezés szerint a kisebb részecskék jutnak az agyba, a nagyobbakat inkább a vesében és a májban találták meg.
A kísérletben 92, boncolásnak alávetett elhunyt szerveit vizsgálták meg 2016-ban, majd idén év elején. Az agymintákat a gondolkodásért felelős frontális kéregből vették. Az agy ezen része érintett a demencia és az Alzheimer-kór esetén.
Más szakértők azonban hozzáteszik, a kísérlet nem mutatta ki, hogy ezek a részecskék mennyi ideig maradnak az agyban, ahogy azt sem, hogy milyen hatásuk van. További vizsgálatot igényel, milyen interakcióba kerülnek ezek az agy sejtjeivel.
Ráadásul manapság lehetetlen elkerülni a műanyagokkal történő érintkezést. A szakember azt javasolja, hogy ennek ellenére igyekezzünk minimalizálni a műanyagokat az életünkben, például ne használjunk ilyen palackokat, vagy zacskót, mert ezek üveg, fém vagy szövet alternatívái könnyen elérhetők.
További érdekességek:
A vágódeszka is káros az egészségünkre: öt veszélyes mindennapi eszközünk
