0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. október 3.

Bioaktív anyagok a bogyós gyümölcsökben

Bár antioxidáns-kutatásokat már évtizedek óta végeznek a világon, kevés olyan megbízható vizsgálat született, amely a termesztési mód mint antioxidáns-tartalmat befolyásoló tényező szerepét tárgyalja.

Szerzők: Györéné dr. Kis Gyöngyi

Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

Dr. Lugasi Andrea

Budapesti Gazdasági Egyetem

Dr. Ujj Apolka

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Az utóbbi években számos külföldi és hazai tudományos vizsgálat született, melyek a bogyós gyümölcsökben lévő antioxidáns hatású összetevőkre hívják fel a figyelmet.

szamóca
Fotó: Pixabay

A bogyósokban legnagyobb mennyiségben jelen lévő antioxidáns hatású fitovegyület a C-vitamin és a különböző polifenolos molekulák: flavonoidok, antocianidinek, fenolsavak. E vegyületek kiemelkedő jelentőségűek az emberi szervezet egészséges működéséhez és az egészség megőrzéséhez, ugyanis bizonyítottan szerepet játszanak a szabad gyökök által előidézett, oxidatív károsodásokkal összefüggő betegségek megelőzésében. Számos tanulmány arra utal, hogy az ökológiai gazdálkodás mint termelési rendszer nagy hatással van a bogyós gyümölcsök minőségére.

Ugyanakkor az ökotermesztésből és a konvencionális termesztésből származó bogyós gyümölcsök beltartalmi összetételére, különösen az antioxidáns hatású vegyületek mennyiségére vonatkozó eddigi kutatási eredmények rövidtávúak és ellentmondásosak.

Éppen ezért a MATE Környezettudományi Doktori Iskola egyik PhD-kutatása keretében fontosnak tartottuk magyarországi körülmények között megvizsgálni, hogy kimutatható-e szignifikáns különbség az öko- és konvencionális bogyós gyümölcsök összetételében. A Titania fekete ribiszke, a Jonkheer van Tets piros ribiszke, a Fertődi zamatos málna és a Thornfree szeder bioaktívanyag-tartalmát és in vitro antioxidáns tulajdonságait vizsgáltuk.

Fotó: Pixabay

Hasonló területről

A kutatásban vizsgált minták Berkenye, Nógrád és Tolmács külterületeihez tartozó bio- és konvencionális ültetvényekről származtak. A gazdaságok termesztési körülményei talajtípus és klimatikus adottságok szempontjából szinte megegyeztek. Mindkét termesztési módban izraeli csöpögtető rendszerrel öntözték a növényeket, viszont a két módszer szerinti termesztés során nagymértékben különbözött a tápanyag-utánpótlás és a növényvédelem.

Az ökológiai termesztésnél nem használtak tápoldatot.

A bogyós gyümölcsök beltartalmi jellemzői közül a vízoldható szárazanyag-tartalmat, a titrálható sav-, a szénhidrát-, az összpolifenol- és az antocianin-tartalmat, valamint in vitro antioxidáns tulajdonságokat (hidrogéndonor-aktivitás és redukálóképesség) az egykori Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet élelmiszerkémiai-analitikai főosztályán mérték. A kutatás a Szent István Egyetemen (mai MATE) 2007 és 2008 között zajlott.

Egészségvédő anyagok bogyós gyümölcsöknél

A vizsgált bogyós gyümölcsök közül a fekete ribiszke polifenol-tartalma volt a legnagyobb, azt a szeder, málna és a piros ribiszke követte.

Az 1. ábra alapján látható, hogy 2007-ben nem volt kimutatható szignifikáns eltérés az öko- és konvencionális feketeribiszke- és málnaminták polifenol-tartalma között, ugyanakkor a biotermesztésből származó piros ribiszkében és szederben több polifenol volt, mint konvencionális társaikban.

A következő évben pedig az ökológiai termesztésű málna, piros és fekete ribiszke, valamint szeder is szignifikánsan nagyobb polifenol-tartalmat mutatott, mint a konvencionális megfelelőik. A két évet együtt értékelve az ökotermesztésű szeder, piros ribiszke szignifikánsan nagyobb polifenol-tartalommal rendelkezett, mint a konvencionális termesztésű minták.

Illusztráció
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: