0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

A védjegyek esetén alapvetés, hogy a gazda büszke a termékére

Fontosak a védjegyek? Mire jó ez? Hogy használják? Ki mire használja? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat a Kislépték Egyesület elnökével Dr. Kujáni Katalinnal.

A tudatos építkezés

Vannak olyan termékek, amiből nem lehet nagyban értékesíteni, mennyire speciális az előállítása. Ilyen volt a Saint Félicien kecskesajt, ami egy rövid érlelésű, kívülről kemény, belül puha sajtkülönlegesség. Saint Félicien településének közelében 2018-ra 5-6 családra lecsökkent a sajtot előállítók száma, de ekkor a helyi közösség úgy döntött megmenti, és felkarolja ezt a helyi nevezetességet, gasztro-kulturális örökséget. Szakértők bevonásával három év alatt dolgozták ki annak rendszerét, hogy milyen módszerekkel tudják megmenteni ezt a sajtot. Összegyűjtöttek minden irodalmat, leírást, mely bizonyítja, hogy a tudás, a módszer, a legeltetés, takarmányozás, feldolgozás mind az adott helyhez és kultúrához, adottságokhoz kötődik. Majd többek között elkezdték az európai oltalom megszerzést és ezzel párhuzamosan elkezdték oktatni a termelőket, hogy újra képesek legyenek San Félicien-t előállítani. A védjegyszervezet életre hívott egy Lovagrendet, amely fesztiválokon talárba felvonulva kóstoltatásokat, versenyeket szervezve nívót ad a sajtnak.

Az összefogás célja, hogy egyre feljebb pozicionálja a terméket, hogy az egyszerű paraszti konyhákban megjelenő sajtból, legyen egy minőségi sajt, annak kóstolója, eljárásrendje, elkészítése és az elfogyasztása is minőségi legyen.

Ezáltal felkerül a sajttérképre és a francia gasztronómiai térképre. Ezzel adva neki értéket, hogy ne két euróért lehessen eladni egy tenyérnyi nagyságú sajtot, hanem négyért, ötért, hatért. Ezáltal legyen anyagi érdeke is a termelőnek termelni és feldolgozni.

Büszkének kell lenni

Franciaországban azzal kezdődik a helyi termékek kiemelése, hogy a helyi embereket büszkévé teszik a saját emblematikus termékeikre. Cél, hogy legyenek büszkék arra, hogy az ő területükön az ő felmenőik, a nagyszüleik, dédszüleik, ezeket az értékeket állították elő. Arra is komoly időt, pénzt és energiát fordítanak a franciák, hogy a fogyasztókat is büszkévé tegyék, hogy ezeket az emblematikus helyi termékeket keressék és kóstolják meg, ezáltal a térségi jelzőt erősítsék a vásárlók körében.

Kujáni Katalin szerint ezek nem csak francia értékek, ezek hazánkban is megvannak. A szatmári, a beregi, a tokaji, a sárközi jelzők még megvannak, és a jelzőink mögött ott van a kulturális örökség.

A Kislépték Egyesület elnöke szerint most van itt az idő, hogy ezeket el kell kezdeni használni, és elővenni, és újra tudatosítani.

francia földrajzi árujelzők

Franciaországban ezt a munkát főleg az Agrár- és az Oktatási minisztérium, az Agrárkamara, a terméktanácsok végzi. Például területi „OMÉK”-okat, élelmiszer-kiállításokat szerveznek, ahol az emblematikus termékeik mind ott vannak, és a fogyasztók látják őket, és meg is kóstolhatják azokat. Az éttermek számára fontos a helyi alapanyag, a térségi ételek étlapon tartása. De ugyanígy fontos a közétkeztetők számára a helyi szezonális alapanyagok és receptek használata.

saint felicien sajtok

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: