A vágás jelenti a legnagyobb kihívást, mert szintén nem versenyképes. Magyarországon nem dolgozzák fel a bőrt, a belsőségeket akkora mennyiségben és minőségben a vágóhidak, amivel rentábilissá tudnák tenni a vágást. Ez nálunk hulladéknak számít – itthon a levágott állat 60 százaléka veszteség, ami plusz költségként jelentkezik. Így nálunk egy állat vágási költsége kétszer akkora, mint például Ausztriában, ezért nekünk nem éri meg bérvágásra vinni az állatainkat.
– Hiányzik a feldolgozói háttér is, ami az értékesítést nehezíti. A külföldi tulajdonban lévő, multi kereskedelemi láncok olyan beszállítási feltételrendszert szabnak, amit a magyar kis- és középvállalkozások nem tudnak teljesíteni, éppen a háttér-feldolgozóhálózat hiánya miatt – folytatta Erzsébet, aki miután végigjárta a vágás, feldolgozás, beszállítás útjait, az élő állatok értékesítése mellett döntött.
Az állomány felét eladják, évente 500-700 bárányt tudnak szállítani, a másik fele pedig az utánpótlást, a fiatalítást szolgálja.
Bárányok a gasztronómiában
Erzsébet cáfolja (egy szintén nem tervezett étterem-üzemeltetési tapasztalata alapján), hogy mi, magyarok csak húsvétkor szeretünk bárányt fogyasztani. Eger mellett nyitotta meg a Pipacs Éttermet 2021-ben, ahol a magyaros bisztrókonyha kínálatában sok bárányhúsos fogás található, amelyek iránt egész évben nagy az érdeklődés. A saját étterem ellátására vágnak bárányokat, és a séf az állat minden részéből készít valamilyen fogást. Ezt azért hangsúlyozza Erzsébet, mert a legtöbb étteremben a séfek csak bizonyos részekkel, főként gerinccel és combbal foglalkoznak, ezért ezekre a helyekre nem tud szállítani, ő viszont egész bárányt tud adni feldolgozva. Az éttermek így inkább a nagykereskedésekből szerzik be az alapanyagot.
Nemcsak az ár és esetleg a kényelem a döntő, hanem az is, hogy mindig friss alapanyagból dolgozhatnak az éttermek, vagy akár a háziasszonyok is, ami pedig magasabb minőséget képvisel.
Azok a háziasszonyok sincsenek nálunk könnyű helyzetben, akik otthon szeretnének bárányhúsból főzni, mert – a húsvéti időszakot kivéve – szinte elérhetetlen. Ha a hentesnél találnak, akkor is többnyire negyed állatot tudnak venni.
Milyen perspektívái vannak a Keleméri Farmnak a jövőre nézve? Az istálló és a legelő több mint 8000 juh tartására is alkalmas, de Erzsébet szerint nem lenne észszerű ekkora nyájat tartani, hiszen munkaerő sincsen a gondozásukhoz.
