Megtervezi, beszerzi
Kiültetési tervet vegyes kiültetéseknél nehéz készíteni, mozaikos kiültetéseknél lehet.
Nem készít részletes kiültetési tervet, ő szerzi be a növényeket, mert így látja biztosítottnak, hogy az valósuljon meg, amit elképzelt. Ha valamilyen fajta hiányzik, akkor helyettesíti, cseréli. Leszervezi a szállítást és egyesével kirakja a növényeket a leendő helyükre. A kivitelezőnek csak az ültetés a feladata.
Vegyes évelőkiültetéseknél a stressztűrő (ún. S-stratégiás) évelőfajtáknál 9-10-es négyzetméterenkénti tőszámmal dolgozik az előadó, mert az ide tartozó fajták sokkal kisebb ízközűek, kisebb termetűek. A versengőnek (más néven kompetitívnek vagy C-stratégiásnak) nevezett évelőkből viszont 5-6 darab ültetése ajánlott négyzetméterenként. A talaj kötöttsége nagyon meghatározó, jelentősen befolyásolja az állomány sűrűségét. Homoktalajon és még középkötött talajon is nagyobb tőszámmal kell dolgozni, mert ott kisebb a növekedési erély.
Nem lehet egy az egyben adaptálni a német és az angol kiültetési mintákat, mert azok az adott ország klímájára készültek. Az a célszerűbb, ha a hazai kertészetek kínálatából dolgozunk.
Jó, ha élőben ismerkedünk meg az új fajtákkal, és ellátogatunk személyesen a kertészetekbe, javasolta Ambrus Mária Zsófia azoknak, akik évelőkiültetésekkel szeretnének foglalkozni.
A megszokottól eltérően ültetünk
A talaj-előkészítés folyamata attól függ, mi a célunk, öntözik a területet vagy nem, és ki fogja fenntartani a kertet. Magánkert esetén a tulajdonos vagy szakember, a közterületen szaktudás nélküli alkalmi munkások vagy növényismerettel rendelkező kertészek végzik a zöldfelület- fenntartási feladatokat. Fontos a talaj szerkezetének, kötöttségének, kémhatásának ismerete. A talaj gazdag élő rendszer, amiről még mindig keveset tudunk, vigyáznunk kell rá. Talaj cseréjére csak a legvégső esetben kerüljön sor, ha az növényi életre alkalmatlan. A tápanyagszükséglet a kiültetés jellegéből fakad. Másfajta kiültetéssel dolgozunk akkor, amikor öntözzük az ágyást és akkor is, ha nem.
Nem ökologikus szemléletű ugyan, de a határidő teljesítése érdekében sokszor az egyetlen megoldás a totális gyomirtás, hallottuk, amivel tönkretesszük a talaj flóráját, faunáját. De ha benne marad a talajban a gyökér, kiirthatatlan, három év múlva gaztenger lesz az egész terület. Az ültetés előtt legalább kétszer legyen gyomirtás. Az elsőt kövesse a rotálás, majd az öntözés. Ezután várjunk egy hónapot, és meglátjuk, mi hajt ki újra, ekkor kell másodszor gyomirtani. Ha a területen korábban gyep volt, akkor még egy harmadik gyomirtás is szükséges lehet ahhoz, hogy tíz évig ne kelljen hozzányúlni jelentősen az ágyásokhoz, és kialakulhasson az önszabályozó rendszer. Tíz év elteltével eltolódhat az ágyáskép, egyes fajták terjednek, mások kipusztulnak, ekkor érdemes megújítani a kiültetést.
A szárazságtűrő, S-stratégiás növényeknél fontos, hogy ne kapjanak sok tápanyagot, különösen akkor, ha még öntözik is őket, mert lazábbá válik a szövetük, kevésbé lesznek ellenállóak.
Mivel hosszú távon működő rendszert akarunk, valamennyi komposztot be kell dolgozni talajba, ültetéskor javasolt mikorrhiza készítmény használata. A megszokottól eltérően a töveket a talajszintnél három centiméterrel feljebb ültetjük, a növény töve magasabban van, hiszen még mulcs is a talajra kerül. S-stratégiás növényeknél ásványi mulcsot használunk 7-8 cm vastagságban.
Az élőhelyi adottságok határozzák meg, hogy ásványi vagy szerves mulcsot használjunk. A sziklagyepen a természetben sincs fenyőkéreg, faapríték, szerves mulcs, tehát ilyen helyen kifejezetten az ásványi mulcs a javasolt. A C-stratégiás évelőknél viszont szerves mulcsra van szükség, ahogy a természetben is ezt látjuk az élőhelyükön. Van átmenet, préri kiültetésnél például használhatunk ásványi mulcsot is.
Fotó: Ambrus Mária Zsófia
Az alacsony fenntartási igény előfeltétele, hogy a fajták jól érezzék magukat az élőhelyen, a talaj állandóan fedve legyen a 7-8 centiméter vastagságú mulccsal.
Egy növény akkor szép, ha megfelelő mennyiségű vizet kap. Mindig a virágzás időszakában van szükség a legnagyobb mennyiségű vízre. Ha azt szeretnénk, hogy szépek maradjanak, az elmúlt nyarak tapasztalata alapján nem lehet azt mondani, hogy öntözés nélkül fenntarthatóak a vegyes évelőkiültetések. Alkalmanként, hetente egyszer alaposan átáztatva a talajt szükség van öntözésre nyári aszály idején.
Ez is érdekelheti:
SFR-rendszer: segítség az első 30 évre, hogy minőségi zöldfelület születhessen
