0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. december 8.

SFR-rendszer: segítség az első 30 évre, hogy minőségi zöldfelület születhessen

A Magyar Önkormányzati Főkertész Egyesület (Möfösz) tavaszi konferenciájának egyik témája a Stockholm faültetési rendszer tapasztalatainak elemzése volt. A rendszert mindenki a faültetéssel azonosítja, de annál már sokkal szélesebb körben használják.

A Stockholm faültetési rendszer (SFR) gyors karriert futott be Magyarországon. Négy éve ültették az első fát Budapesten ezzel a módszerrel, ma pedig már tucatszám alkalmazzák az utca-átalakítások, növénytelepítések során.

Stockholm faültetési rendszer
Megvalósult projekt Budapest 8. kerületében, a Horváth Mihály téren. A szerkezeti talaj mesterséges váztalaj, a zúzott kövek köze komposzt és bioszén keverékével feltöltött
Fotó: gardenfutura.hu

Azért van szükség erre a módszerre, mert a városi talajok jellemzően levegőtlenek, erősen tömörödöttek, szerkezetlenek és gyenge a biológiai aktivitásuk, ezért alkalmatlanok a növényi életre, minőségi zöldfelület létrehozására, véli Szőlőssi Gábor, az Agrofutura Magyarország Kft. egyik cégvezetője és vezető tanácsadója, aki 2019–2020-ban ismerte meg a rendszert, és részt vett a honosításában. A fák növekedéséhez időre és egészséges gyökérzetre van szükség. A hagyományos ültetési módszereknél a szabványban előírt ültetőgödröt az újonnan beültetett fa gyökere a komposzttal megfelelően feldúsított földben közel öt év alatt kinövi, és 15 éves korában, idő előtt öregedni kezd, ezért lesz a városokban ültetett fák átlagos életkora csak 20-25 év.

Az új fatelepítéseknél a városokban minden harmadik egyed két éven belül kipusztul, az országfásítási programban pedig jelen pillanatban 66%-os a veszteség.

A növények megfelelő fejlődéséhez a gyökereknek élettérre van szükségük egy olyan környezetben, amit alapvetően városépítésre, vagyis burkolatok, épületek, parkolók létrehozására szántak. Tovább rontja a helyzetet a jelenlegi városi csapadékvíz-kezelési gyakorlat, mely szerint összegyűjtik a csapadékot és csöveken keresztül kivezetik a területről, ezzel a víz kiesik a körforgásból, jelentősen csökken a városok mértékadó vízszintje, ami nehezíti a meglévő növények vízhez jutását. Mindehhez intenzív klimatikus változás társul, a forró napok száma, a hőszigetek, hőhullámok kialakulása fokozódik. Ebben a folyamatban tehát egyre nagyobb szerep jut a zöldfelületnek, benne az árnyékadó fáknak.

Stockholm faültetési rendszer
Budapest 9. kerületében, a Bakáts utcában és a Bakáts téren is a Stockholm-módszer szerint ültették a fákat
Fotó: gradenfutura.hu
Ezekkel a gondokkal Stockholmban már a 2000-es évek elején szembesültek. Teljes körű megoldást kerestek a fák életben tartására, a városlakók életminőségének javítására, ami a városüzemeltetés érdekeit is figyelembe veszi.

Kidolgozták a Stockholm faültetési rendszert. Lényege egy olyan szerkezeti talaj alkalmazása, amelynek a belső pórustere nagy és stabil. Jól tömöríthető ahhoz, hogy a tetején épület, járda vagy más burkolat, esetleg egyszerűen csak zöldfelület készülhessen anélkül, hogy a pórustér csökkenne. A kialakuló nagy felületről begyűjthető a csapadék, ami helyben megtartható és megfelelő életteret nyújt a fa gyökereinek. Az így készült rendszer a fa életének első harminc évére biztosítja a minimum szükségletet. A fa maximális magasságától függően az egy fára jutó szerkezeti talajú gyökértérfogat 12-30 köbméter. A rendszer lehetőséget ad arra is, hogy a 75%-os csapadékmegtartás helyben megvalósuljon, ekkor modulárisan további részek kapcsolhatók össze az utca szintje alatt és azok megtölthetők szerkezeti talajjal.

A szerkezeti talaj teljesen mesterséges váztalaj, a zúzott kövek közét komposzt és bioszén keveréke tölti ki.
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: