Az eseményt Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora nyitotta meg, mint a KÁN rendezvénysorozatai között a 0. napon zajló első rendezvényt. Nyitóbeszédében a rektor kiemelte, hogy az egyetem két intézetének (MATE Állattenyésztési Tudományok, valamint Agrár- és Élelmiszergazdasági Intézete) részvétele a konferencia szervezésében a felsőoktatási intézmény azon törekvését tükrözi, hogy a technológiai kutatásokhoz kapcsolódóan jelenjenek meg azok a gazdasági, üzemgazdasági ismeretek is, amelyek a gyakorlat számára közvetíthetőek.
A precíziós gazdálkodás állattartásban való elterjedését illetően Gyuricza Csaba elmondta, hogy az egyetem nemcsak az elméleti, hanem a gyakorlati képzésben is megjeleníti ezt a technológiát, amire példaként említette a Kaposváron tavaly átadott fejőrobotokat.
„Ma olyan időket élünk, amikor egyértelműen kijelenthető, hogy a mezőgazdaság a munkaalapú tevékenységből tudásalapúvá vált. Ezért olyan képzett szakemberekre van szükség, akik magas szintű csúcstechnológiai tudás alapján tudják művelni a szakmájukat, és ebben a tekintetben ma a legfőbb akadályozója a technológiák elterjedésének, ami a precíziós állattartási technológiákra is érvényes, ez a szakemberhiány” – hangsúlyozta beszédében Gyuricza Csaba rektor, hozzátéve „Ezért a legfontosabb feladatunk, hogy azt a szakember utánpótlást biztosítsuk, ami ahhoz szükséges, hogy még több precíziós rendszer legyen a magyar agráriumban, így az állattenyésztésben is.” Ehhez a célkitűzéshez, valamint az Állattenyésztők napjához kapcsolódik a KÁN rendezvénysorozata, amit immár két évtizede szervez meg az egyetem.
Pajor Gábor, a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület elnöke köszöntő beszédében a gazdálkodás holisztikus megközelítésére hívta fel a figyelmet, és példaként említette a növénytermesztés és állattenyésztés kapcsolatában, azt, hogy ami az egyik oldalon input, az a másik oldalon output, vagyis a takarmánynövény output, a trágya viszont a növénytermesztésnek az inputja. Az egyesület elnöke úgy véli, ezt a körforgásos gazdálkodást, ezt a szemléletet kellene elterjeszteni.
Pajor Gábor ennek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy
A konferencián elhangzott részletes számításokat, valamint adatokat bemutató szakmai előadásokban a jövedelmezőségről, az állatállomány egészségének megőrzéséről, a hatékony takarmányozást támogató technológiákról, a beruházásmegtérülésről kaptak ízelítőt az érdeklődők.
A tematikus rendezvény zárásaként a kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy rendszerszinten kell gondolkodni azokról a precíziós technológiákról, melyek bevezetésre kerülnek egy gazdaságban.
Másik fontos eleme a technológia alkalmazásának a szakképzett munkaerő, aki képes a gyűjtött adatokat értelmezni, és azokból a telepre vagy egyedre vonatkozó következtetéseket levonni. „Ha egészség van, minden van” – hangzott el többször is, vagyis minden gazdálkodónak az állatok egészségének megőrzésére kell törekednie. A precíziós eszközök alkalmazásának gyakorlati haszna vitathatatlan. Tágabb értelemben vizsgálva egészséges környezetről, egészséges állatról, egészséges élelmiszerről beszélhetünk. Ebben a holisztikus megközelítésben elhangzott az is, hogy
A precíziós állattenyésztés nem csak az állat szempontjából jó, az agroökológiai potenciál nem növelhető korszerűen állattenyésztés nélkül. Fontos azt is kiemelni, hogy ez a technológia csak ott tud jó eredményeket hozni, ahol enélkül is megfelelően folyt a gazdálkodás, termelés. Tehát az emberi tényező megkerülhetetlen a precíziós gazdálkodás során, ahol az állatra kell szabni a technológiát és mindezt felelősséggel kell megtenni.
