A megfelelő drog előállításához mélyrétegű, tápanyaggal jól ellátott, jó vízgazdálkodású, középkötött, barna homok- és homokos vályogtalajokon célszerű termeszteni. A macskagyökér csapadékigénye évi 600-700 milliméter, így hazánkban öntözni kell, valamint sorművelésre és kémiai gyomirtásra is szükség lehet.
Ápolási munkái közé tartozik a virágszárak eltávolítása, a trágyázás, a talajlazítás, valamint a kártevők elleni védekezés. A megfelelő talajlevegőzöttség érdekében rendszeresen kell sekélyen porhanyítani a talajt. A megfelelő időben, vagyis az ernyőbontás kezdetén végzett virágszár-eltávolítással 24-45%-kal is növelhető a gyökérhozam. Ezt a kézi műveletet két-három alkalommal meg kell ismételni a vegetációs időszak során, az újabb virágszárak megjelenésének megfelelően.
Nem okoz függőséget
A macskagyökér már régóta használt gyógynövény, nyugtató hatását hosszú évek tapasztalatai is alátámasztják. Termesztési lehetőségeiről, módszereiről szakdolgozatok is születtek a MATE jogelőd intézményeinél. Egyik ilyen volt Pataki Szandra: „A Valeriana officinalis L. felhasználása a korszerű gyógyászatban” című munkája, melyet a Gyógy-, és Aromanövények Tanszéken készített.
Ebben olvasható, hogy a macskagyökér az egyik legrégebben ismert gyógynövény. Drogja, a Valerianae rhizoma et radix a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben ma is hivatalos. Magyar nevét onnan kapta, hogy a gyökér átható, jellegzetes szagot áraszt, amitől a macskák izgalomba jönnek, hozzádörgölőznek, megtépázzák vagy megeszik, bepiszkítják a növényt.
Számos összetevője anxiolitikus (szorongásoldó) vagy szedatív (nyugtató) hatással rendelkezik, melyek a legszigorúbb értékelési kritériumok szerint is hatékonynak bizonyultak. Állatkísérletekben a szedatív hatás a spontán mozgások csökkenésével jár, az anxiolitikus hatás pedig csökkenti a stresszhelyzetek elkerülésének számát, melyeket különböző kísérletekkel hoznak létre.
A macskagyökér alkalmazásának előnye a szintetikus úton előállított nyugtatókkal szemben, hogy nem addiktív hatású, nem alakít ki függőséget és elvonási tüneteket, nincsenek káros mellékhatásai. Nem zavarja meg a használó alvásciklusát, így másnap reggel nem okoz kábultságot. A macskagyökér eredetű készítmények nem csökkentik a szellemi és fizikai teljesítményt, hanem javítják a koncentrációképességet.
Mosva, szárítva kell tárolni
Az ősszel kiültetett növényeket következő ősszel takarítják be. A hatóanyag-tartalom a vegetációs idő végén a legnagyobb, így a betakarítás ideje az október. Ha a gyökereket télire a talajban hagyják, csökken a terméshozamuk és a hatóanyag-tartalmuk.
A kiemelés előtt a föld feletti részeket szecskavágóval eltávolítják. A betakarítás sikerességét nagyban befolyásolják a talajadottságok. A gyökeret összegyűjtik, halmokba rakják, majd a feldolgozás helyére szállítják. Ott nagy teljesítményű gépekkel megmossák, lecsurgatják, a vastagabb gyökereket kettő- négyfelé vágják, majd 40-50 °C-os műszárítóban megszárítják. Egyes szakirodalmi források ennél alacsonyabb szárítási hőmérsékletet ajánlanak a hatóanyagok biztonságosabb megtartása érdekében. Kisebb mennyiség szárítható szellős, árnyékos helyen, naponkéni forgatással. A szárítás két fontos szerepe, hogy a gyökér víztartalmának csökkentésével a nem kívánatos enzimműködés leálljon, és a penészedés folyamata se induljon be.
Ügyelni kell arra is, hogy a macskák ne férkőzhessenek a közelébe, mert kárt tehetnek benne. A tárolás során a drogban található fontos hatóanyag, a valerénsav mennyisége fokozatosan csökken, de a magas hőmérséklet és a nem megfelelő páratartalom is veszteséget idézhet elő. A növény hektáronkénti várható száraz gyökérhozama 2-2,5 tonna, melynek beszáradási aránya 4-5:1.
Nagyon változékony
Az alloploidia, a hibridizáció és a vegetatív szaporodás következtében a kiegyensúlyozatlan növényfajok közé tartozik a macskagyökér. Tulajdonságai nemcsak különböző termőhelyeken, hanem még termőhelyen belül is különbözhet. Ennek a genetikai háttere a kromoszómaszámok eltéréseiben keresendő. A Valeriana officinalisra erős géndifferenciálódás jellemző, kromoszómaszáma 14 és 56 közötti. A különbözőségek létrejöttében a környezeti tényezők is szerepet játszanak, valamint a vegetációs periódus időtartalma is. Rövidebb tenyészidőszak esetén, magasabb hőmérsékleten 19-46%-os valerénsav-koncentráció mérhető, míg szintén meleg, de hosszabb ciklus után 52-94%-os.
Számos kísérletben vizsgálták a macskagyökér-készítmények alvásra gyakorolt hatását, és arra jutottak, hogy a tartós szedés után csökkentették az elalvás idejét, növelték a mélyalvás hosszát, javult az alvás minősége és kevesebb felébredést eredményeztek, olvasható Pataki Szandra tanulmányában.
Nagy Z. Róbert
Ez is érdekelheti:
