A kutatásban résztvevők három különböző étrendet követtek:
- kezdésnek egy alacsony fruktóz tartalmú étrend volt (kevesebb, mint 10 g fruktóz /nap)
- majd egy magas gyümölcstartalmú étrend, ami 10 g fruktózt tartalmazott zöldségekből és gyümölcsökből
- végül pedig egy magas fruktóztartalmú szirupot tartalmazó étrend (100 g fruktóz/nap fruktózszirupból)
A kutatás eredménye alapján a gyümölcsökből származó, magas fruktóztartalmú étrend jelentősen megváltoztatta a bélflóra összetételét: pozitívan, hiszen növelte a butirátot termelő baktériumoknak a számát.
Ezzel szemben a finomított fruktózszirup-tartalmú étrend csökkentette ezeknek a jó baktériumoknak a számát, és egy olyan bél mikrobiota profilt eredményezett, mely kedvezőtlenül befolyásolhatja a zsíranyagcserét.
A legfontosabb változás a Frimicutes törzsbe tartozó baktériumok relatív számában történt. A gyümölcsök fogyasztása következtében növekedett a számuk, míg az alacsony fruktóztartalmú diétára váltás után és a nagy mennyiségű fruktózszirupot tartalmazó étrend után csökkent.
A Firmicutes baktériumok emelkedett száma több egészségügyi előnnyel is járhat, mivel ezek a baktériumok butirátot (vajsavat) termelnek a rostok fermentációja során, melyek pedig a vastagbél sejtjeinek elsődleges energiaforrásaként szolgálnak.
Összességében megállapítható, hogy a gyümölcsökkel és zöldségekkel bevitt, magas fruktóztartalmú étrend kedvezően, míg az iparilag előállított fruktózszirupban gazdag étrend károsan hat a bélflórára.
