Egyre gyakoribb a növényvakság a gyerekek körében
Rengeteg városi gyermek sosem találkozott élő szarvasmarhával, sertéssel vagy baromfival. Nem kapcsolják össze a fejükben, hogy az a darab hús a tányérjukon nem sokkal korábban még egy élőlényhez tartozott. Közülük sokan sosem fúrták kezüket valódi termőföldbe, sosem nyílt alkalmuk elvetni egy marék borsót, kihúzni a földből egy dundi retket, vagy óvatosan kiásni az első újkrumplikat. Szomorú? Bizony, hogy az.
Zöldségeket beszélnek
Egy nem is oly régi brit tanulmány feltárta, hogy a gyerekek elképzelései az élelmiszerekről, illetve azok eredetéről igencsak „fantáziadúsak”.
De ami a legmegdöbbentőbb, 4 százalékuk azt gondolta, hogy a sertéshús forrása a burgonya. Tízből három gyerek nem tudta, hogy a sárgarépa a földben nő. A természettől való elszakítottság azt eredményezte, hogy sok kisiskolás úgy véli, az élelmiszerek a boltokban, gyárakban „teremnek”.
Reméljük, hogy még van remény
Egy másik tanulmány eredményei viszont már sokkal inkább szívmelengetők és némi bizakodásra adnak okot.
Negyvenhét százalékukat pedig érdekelte, hogy honnan származik az élelmiszer, amit elfogyasztanak. Szinte az összes, a felmérésben résztvevő gyerek aggódott amiatt, hogy az emberek súlyosan károsítják a bolygót.
Úgy tűnik, hogy a gyermekek érdeklődnek a természetvédelem, a környezeti problémák, és a „zöldebbé válás” iránt, csak tapasztalatlanságuk okán nem mindig tudják összekapcsolni a dolgokat. Egyedül sokkal nehezebben találják meg a helyes utat, a mi iránymutatásunkra van szükségük.
Nekünk, felnőtteknek kellene elmagyaráznunk nekik, hogyan is működnek ezek a valóságban. Hogyan kapcsolódik össze az életerős talaj a tápanyagokban gazdag növényekkel. Miért fontos a biológiai sokféleség, a gombák, a rovarok, a madarak, és még oly sokféle állat egy egészséges kerthez.
Ajánljuk még:
