Idén a körteültetvények döntő része szinte sértetlenül úszta meg a tavaszi fagykárokat, de a későbbi forróság, aszály nagy gondot okozott. Kevesen tudják, hogy a körte esetében már egy százalék körüli megtermékenyülés elegendő a jó terméshez, így a tavaszi fagyok kevésbé veszélyeztetik, mint más gyümölcsfajokat. Inkább az esős idő a kedvezőtlen, és ha valamiért kialakul az alternancia, nehéz kihozni belőle az ültetvényt. A májusi intenzív esőzések után hosszú aszályos időszak következett, és a körte-levélbolha is károsított.

A gyümölcs minősége az ültetvények technológiai színvonalától és a megalapozott szaktudástól függ, az intenzív, jól karbantartott gyümölcsösökből szép áru kerülhet piacra.

Növényvédelem szempontjából évek óta gondot okoz a körte-levélbolha, ami ellen egyre nehezebb védekezni a folyamatos növényvédőszer-kivonások miatt. Mint minden gyümölcsnél, a körte esetében is probléma a munkaerőhiány, különösen a szüreti időszakban. Az ágazatban nem történt generációváltás, szűkül a termelők köre, csökken a termelési kedv, nincsenek új belépők.

Korán kellett leszedni

Apostol Attila Makláron 100 hektáros gyümölcsöst művel, ebből 34 hektár körte. Egyelőre elég vize van, tudta öntözni az ültetvényt, nagyobb gond volt, hogy a hőség lerövidítette a tenyészidőt. Hazánkban a július és az augusztus mindig száraz, amire fel kell készülni a körtetermesztésben.

A megrövidült tenyészidő a Vilmos fajtánál éreztette leginkább a hatását, nem nőtt meg a körte, sok volt a méreten aluli. Vilmosból 15 tonnát takarított be hektáronként, a többi fajta termésátlaga 18-20 tonna körül alakult. Ez a hozam jócskán elmarad a szokásos 30 tonnától. Az értékesítési árak viszont magasak, úgyhogy elégedett az idei évvel. A jéghálós ültetvényben nagyobb volt az átlagos méret, és a helyi mikroklíma is sokat számított ebből a szempontból.

Makláron augusztus 5-én kezdték szedni a körtét, tavaly augusztus 28. volt a szüret első napja. Nem lehetett azonban halogatni, mert a tárolhatóság rovására megy, ha későn szedik, mondja Apostol Attila. Az almával is bajban vannak, nagyon magas volt a napi átlaghőmérséklet, éjszaka sem hűlt le a levegő, nem volt harmat, ami kellett volna a színeződéshez. Így az alma szüretével kivártak, mert a halvány gyümölcsöt nem veszi meg senki, ennek azonban az az ára, hogy azonnal értékesíteni kell, mert nem jól tárolható.

Ennek ellenére szükség volt vegyszeres termésritkításra, és az sajnos túlritkításhoz vezetett. A kajszit érte teljes virágzásban a fagy, ami megmaradt, azt elvitte a jégverés. Tavaly is volt tavaszi fagy, amitől szélgéppel védték a kajszit és olyan jó áron lehetett eladni a termést, hogy egy idényben visszahozta az árát a gép.