És ezek a törekvések többnyire a pénztárcánk barátai is… Helyes döntéseket hozhatunk a saját hatáskörünkön belül. Hiszen mindenki felelős a saját tetteiért és döntéseiért. És minél többen járunk el megfontoltan, és választjuk a békés megoldási lehetőségeket, annál hamarabb születhet meg egy tudatosabb emberiség.
A kereslet határozza meg a kínálatot
Tudatos vásárlónak lenni nem könnyű. És akkor még nagyon finoman fogalmaztam. Rengeteg informálódással, utánajárással, kutakodással jár. Mert nem feltételezhetjük azt, hogy mindent megtettünk csak azzal, hogy kizárólag vegát, bio-t, A+++ kategóriást, stb. veszünk. Bele kell pillantanunk a termesztéssel, és a termékek készítésével kapcsolatos folyamatokba is. Csak úgy lesz teljes a kép. A nyomozást elég lehet egyszer, az elején elvégezni. És jó érzéssel fog eltölteni minket, hogy megtaláltuk a jó helyeket, termékeket, gyártókat. Persze azért nem árt időnként utánaérdeklődni, történtek-e lényeges változások.
Jó nyomon járunk, …
…ha pénzünkkel a méltányos kereskedelemből származó alternatívákat támogatjuk. Ezek ugyan nem minden esetben bio minősítésűek, mégis „tisztábbak”, termelésük, vagy elkészítésük erkölcsösebb, fenntarthatóbb és bolygóbarátabb.
…ha a növényi eredetű megoldásokat helyezzük a középpontba. Tudatosabb tervezéssel minden tápanyag beszerezhető növényi forrásból is, ami az emberi szervezet felépítéséhez és fenntartásához szükséges. Azonban van egy kis bökkenő, mert nem fogadhatjuk el általánosan optimális megoldásnak mindazt, ami növényi. Van néhány nagyon problémás növényi alapanyag, mint például a pálmaolaj, a kókuszdió, a szójabab, a rizs, a kukorica, a burgonya, vagy a gyapot, amelyek termelése a területszerzés, az óriási mennyiségű növényvédő szer igényük, illetve alapvető termelési gyakorlatuk miatt hatalmas környezeti terheléssel, és rengeteg ember egészségkárosodásával járnak. Különösen lényeges felelősségteljesen eljárni, amikor ilyesmire van szükségünk. Érdemes a bio és a fenntartható gazdálkodásról származók mellett letenni a voksunkat.
Nagyobb eséllyel futhatunk bele génmódosított összetevőkbe is, ha készételeket veszünk. Sajnálatos módon a gyártóknak nem kötelező erről tájékoztatást adni a fogyasztók részére. Ezen felül értelemszerűen rengeteg csomagolóanyaggal is járnak, amelyeket általában nem tudunk otthon értelmesen újrahasznosítani, és gyakran a háztartásból való kikerülésük után sem sikerül újjászületniük.
…ha tartós csomagolóanyagokat használunk, például üveget, textilszalvétát, biztonságosabb műanyagokat (ha ugyan egyáltalán vannak még olyanok), pamut ruhaneműt, textil bevásárló szatyrot, textilzacskókat, és nemet mondunk az egyutas, azonnali kidobásra szánt fóliákra, hálókra, nejlonzacskókra, polisztirol tálkákra, stb.
…ha elfogadjuk a szépséghibás portékákat, amivel csökkenthetjük az élelmiszerpazarlást és a termelők veszteségeit
…ha saját magunk is termesztünk zöldségeket, gyümölcsöket, fűszernövényeket, csírákat, stb.
…ha hasznosítjuk a „zöldséghulladékot”, a tényleges maradékot pedig komposztáljuk, ahelyett hogy a kommunális hulladékgyűjtőbe tennénk, ahol egyértelműen növeli az egyik leggázabb üvegházhatású gáz, a metán termelődését
…ha a rövid szavatossági idejű, romlandó élelmiszerekből csak annyit vásárolunk, amennyire feltétlenül szükségünk van a következő vásárlásig
…ha megtanuljuk a zöldségeket, gyümölcsöket helyesen tárolni, illetve a régebb óta várakozókat fermentálni
…ha következetesen számon tartjuk a hűtőszekrény és az éléskamra készleteit
Persze ha minden etikusan, kizsákmányolásmentesen, környezetbarát módszerekkel történne, mindannyiunknak könnyebb dolga lenne. De egyelőre nem így van. Ezért magunknak kell tájékozódnunk a saját és a Földünk egészségét veszélyeztető dolgokról. Ha mindenki vállalná a ráeső részt, világunk sokkal jobban működhetne és fenntarthatóbb lehetne.
