A rendezvényen a 2024-es haltermelési eredmények mellett szó volt a karácsonyi étkezési célú halkínálat biztosításáról, a MA-HAL és a MOHOSZ közötti együttműködésről, valamint az őszi haltelepítésekről is.
Dr. Németh István a MA-HAL elnöke évértékelőjében úgy fogalmazott: „nem egy sikeres évünk van”. Ahogy emlékeztetett rá a téli csapadék ellátás elfogadható volt, de ezt egy hűvös tavasz követe, amikor későn kezdtek enni a halak. Ezt követte az aszályos forró nyár, ami akadályozta a termelés zökkenőmentes folytatását, oxigénhiányos állapotokkal, vízminőség romlással küzdöttek a termelők. Az oxigénre érzékeny fajok, mint például a süllő, nem bírta ezt az extrém időjárást. Évről évre szemtanúi vagyunk annak, hogy a klímaváltozás nehézségeket okoz ebben az ágazatban is. – hívta fel a MA-HAL elnöke.
Dr. Németh István kiemelte a magyarországi termelésnek mintegy 30-40%-a kerül karácsonykor a piacra, azonban most is van annyi hal, hogy még exportálni is tudnak belőle. És mindez úgy, hogy a MOHOSZ-szal kötött stratégiai együttműködés alapján a horgászszervezetek igényeit az ágazat kielégítette.
Egyúttal kérték a kereskedelmi szervezeteket, hogy lehetőség szerint hasonló árkulcsot alkalmazzanak, mint a tavalyi évben, így a fogyasztók is hasonló áron juthatnának a halhoz, ezzel megállítva az élelmiszerinflációt. Dr. Németh István szerint példamutató lenne, hogyha idén karácsonykor a tavalyi ünnepi árral azonos árszinten kerülne forgalomba a harcsa, a ponty, ami körülbelül 70%-ot képvisel a fogyasztásból.
A MA-HAL előzetes felmérése szerint a magyar családok 80 százalékának kerül az asztalára karácsonykor hal. Ennek 85 százaléka ponty, 32 százalék szürkeharcsa, 13 százalék afrikai harcsa, és 11 százalék oszlik meg a busa és a lazac között. Az importként érkező halak minőségéről a Szakmaközi Szervezet nem tud beszámolni, de a magyar halakról elmondták, hogy
- élelmiszerbiztonsági szempontból kifogástalan,
- a helyi hatóságok folyamatosan ellenőrzik (a NÉBIH mintákat vesz például peszticid-, vagy nehézfém szennyeződésre),
- kitűnő minőségű,
- emberi fogyasztásra kitűnően alkalmas.
Az ágazatot érintő kihívásokról és lehetőségekről is szó volt a sajtótájékoztatón. Mint elhangzott Magyarországon a halászati ágazat szubvenciója alacsonyabb a környező országokhoz képest. Az ágazat szereplői a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretében mintegy 100 eurónyi támogatást kaphatnak hektáronként. Ez elsősorban a védett állatok által okozott kár kompenzációjára vonatkozik, azonban ebből a hektáronkénti 40 ezer forintból nem tudják kifizetni a kormoránok, a vidrák, az egyéb ragadozók kártételét. A környező országokban 300 és 700 euró között van hektáronként az állami támogatás, így a MA-HAL szeretné elérni, hogy erre a szintre emelkedjen a nemzeti támogatás.
Az ágazat export tevékenységét nagymértékben nehezítik a nagyon magas szállítási költségek. A halak szállítása mellet jelenetős mennyiségű vizet és oxigént is kell fuvarozni, ami a megemelkedett útdíjak tükrében azt jelenti, hogy 2-2,5 euróért lehet egy kiló métert teljesíteni. A Nehézség ellenére jelenleg is folyik exporttevékenység a környező EU-s országokban, illetve Szerbiában.
A MAHOP részeként 2025 tavaszán kerülnek kiírásra beruházási támogatások. Az eddigi 50 százalékról 60 százalékra nő a támogatási intenzitás, sőt bizonyos kutatási projektekbe, amiben termelő szervezetek is részt vehetnek, 70-90 százalékos támogatás is lehetséges. Ez nagyon fontos, mert az ágazatnak szüksége van az innovációra, a fejlesztésekre, gépesítésekre.
Egymilliomodik horgász
Dr. Szűcs Lajos a MOHOSZ elnöke a közös sajtótájékoztatón kiemelte, hogy amikor néhány évvel ezelőtt kezdeményezték a MA-HAL-lal való közös együttműködést, akkor pontosan az volt a céljuk, hogy mivel egy vizet használ a két szervezet, azt ne versengő félként tegyék. A megállapodás megkötése óta minden évben komoly eredményekről tudnak beszámolni, hiszen mindannyian ennek az ökológiailag és gazdaságilag fontos területnek a kiszolgálóinak tartják magukat.
Mint ismertette ennek az évnek az őszén érték el az egy milliomodik horgászregisztrációt Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy több mint egymillió ember van már, aki valamilyen módon regisztrált a horgászatban, és olyan 6-700 ezer az, aki ténylegesen minden évben valamilyen módon horgászik is. Ennek következménye, hogy a kormány elfogadta a Nemzeti Horgászturisztikai Stratégiát is, amely a következő 5-6 évre meghatározza azt a fejlesztési lehetőséget, aminek az egyik fontos ékköve éppen a Balaton, de a többi magyarországi természetes vízzel is sokat szeretnének foglalkozni.
A MOHOSZ az elmúlt évben 5444 tonna halat telepített, és ebből a kifogott halak mennyisége 4490 tonna volt, amiből 2841 tonna volt a ponty. Fontos, hogy a termelés során a társaságok nem csak pontycentrikusan végzik munkájukat. Pályázati forrásból támogatva például kecsege telepítéseket is tartanak, mert szeretnénk elérni, hogy a természetes vizekben, a Dunában, Tiszában a következő években ismét lehetne kecsegét fogni.
A MOHOSZ elnöke szerint a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program mellet fontos lenne, hogy az ágazat a többi mezőgazdasági operatív programban is részt vehessen. Valamint a jövőben az is fontos lenne, hogy bármilyen nehézség ellenére is, a két szervezet közötti megállapodás továbbra is megmaradjon. Ne emelkedjen sem a horgászok, sem pedig a piacra kerülő halak ára, és ezzel mindkét ágazat hozzá járuljon ahhoz, hogy az infláció, legalábbis az élelmiszereké, ilyen vonatkozásában ne emelkedjen tovább.
Egyensúlyozás az árak és a költségek között
A kereskedelemben egyre erősebb a nyomás az ázsiai országokból érkező halaktól, ahol a minőség sosem tudja azt, amit az Európai Unióban előállított halak. – mondta a sajtótájékoztatót követően a Magyar Mezőgazdaság kérdésére Szilágyi Gábor, a Bajcshal Kft. ügyvezető igazgatója. Mint mondta, Európában nagyon szigorú szabályozás szerint állítanak elő mindenféle halat, akár a tógazdaságit, akár az intenzív termelésben. Ezt viszont nagyon erősen nehezíti az, hogy tulajdonképpen mindenféle vám és szinte minden kontroll nélkül érkeznek az ázsiai halak. Ott bármilyen takarmányt-, hozamfokozót felhasználhatnak, és ezek sok gondot okoznak, nem csak Magyarországon, hanem egész Európában.
A hal tekintetében a hűtésre nagyon oda kell figyelni, az egyik legmagasabb költségtétel, akár a jég előállítása, akár a halnak az üzletekben hűtve tartása, vagy a feldolgozása során. Annak ellenére, hogy a tógazdasági és az egyéb területeken nem volt jelentős költségemelkedés, itt ezen a területen viszont igen. Ehhez társul még az is, hogy a lakosság elérte azt a lélektani határt, amit még jó szívvel kiad ezekért a halakért. A kereskedőknek ez a legnagyobb nehézség, hogy megtalálják azt a középutat, amiben még gazdaságosan tudnak működni és a fogyasztók is elégedettek.
A Balatoni hal
A sajtótájékoztatónak és látványtelepítésnek helyet adó Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.) vezérigazgatója, Szári Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy hazánk legnagyobb természetes vízén, a 60 ezer hektáros Balatonon és valamivel több, mint 1000 hektár tógazdaságban gazdálkodnak. Természetesen mind a MA-HAL-al mind a MOHOSZ-szal jó kapcsolatot ápolnak.
Ehhez kapcsolódóan, az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként az EU területén, a „Balatoni hal” elnevezéssel a fogassüllő és a ponty uniós oltalmat kapott.
A 2024-es évet értékelve a vezérigazgató, a folyamatban lévő halászatokat is látva, a mennyiség tekintetében közepesnek nevezte az idei szezont. A kitűzött terveiket el fogják érni, de semmiképp sem lesz a legemlékezetesebb évük. Ennek oka, hogy a nagyon nagy nyári meleg, az aszály, különösen a sekélyebb tavakon komoly problémát jelentett. Például a süllőtermelésünk nagyrészt odaveszett. Ezen nehézségeket részben kompenzálja az, hogy a horgászati ágazat az idei évben is csúcsot dönt. A tavalyihoz képest ismét tudtak javulni, és ez egy olyan biztos háttér a számukra, ami segít elviselni Zrt. tógazdasági ágazatának gyengébb teljesítményét.
