Az európai bankok harmada már figyelembe vette az éghajlati kockázatokat 2021-ben, azóta valószínűleg jóval többen járnak el így. Ennek egyik eleme a K&H Agrár CO2-kalkulátora, amivel a vállalkozás közvetlen és közvetett (Scope1 és Scope2) szén-dioxid-kibocsátását lehet kiszámolni. Adatok nélkül, megszokásból már nem lehet gazdálkodni, hangsúlyozta Nyárs Levente.
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen Sebesta Péter, a FruitVeB feldolgozóiparral foglalkozó alelnöke a feldolgozóipar alapanyaghiányát emelte ki, ami megkérdőjelezi a beruházások megtérülését. Számukra rendkívül fontos kérdés az energiaár is, hiszen a konzerv- és a hűtőipar is nagyon energiaigényes. Komoly finanszírozási kihívás, hogy egyszerre veszik meg az alapanyagot az egész évben folyamatosan értékesített termékekhez. A szántóföldi zöldségtermesztésben folyamatosan alkalmazkodni kell az éghajlati változásokhoz, mondta Varga István, a FruitVeB e területre szakosodott alelnöke.
Zöldborsóból például még mindig 6-8 tonna az átlagos termés, míg paradicsomból 50-60 tonnáról 80-100 tonnára emelkedett.
Farkas Sándor a 2025. január elsejétől életbe lépő termelővédelmi törvényről elmondta, hogy azért szigorították a szankciókat, mert ugyan eddig is 30 napra kellett volna kifizetni a megvásárolt árut a termelőknek, ez nem történt meg. Az öntözésfejlesztésben pedig óriási programok indulnak a Homokhátság és a Nyírség vízellátására. Nagy folyóinkon fenékküszöböket, gátakat kell építeni, különben hasznosítás nélkül folyik ki a víz az országból.
Ajánljuk még:
