Ha a szántóföldi növénytermesztést nézzük, akkor a vetésforgó kialakítását az elsőszámú ökokritériumnak tekinthetjük. Ez azt jelenti, hogy a növények hosszú távú térbeli és időbeli sorrendje változó legyen az adott területen, amivel elérhetjük, hogy folyamatosan termékeny talajon gazdálkodhassunk, növelhetjük annak nitrogén mennyiségét, nem utolsósorban pedig a termésbiztonságot.

Pillangós (akár fővetés, másodvetés vagy zöldtrágya révén) minimum ötévente egyszer vetve legyen, de arra oda kell figyelni, hogy hüvelyes hüvelyest, illetve pillangós pillangóst nem követhet, miként hüvelyes pillangóst és pillangós hüvelyest sem. A pillangós vetésével való sikeres zöldtrágyázás a vetésforgóban +1 évnek számít, aminek a növények földbe való visszatérülési idejében van jelentősége. Fontos továbbá, hogy növényvédelmi okoknál fogva a problémás növények egymás után ne következzenek (szója-repce-napraforgó).

Jellemzőbb, amikor egy konvencionális gazdálkodást működtető gazdálkodó úgy dönt, átáll ökológiai gazdálkodásra, mint aki az első pillanatától kezdve az ökológiai gazdálkodás kritériumainak megfelelően alakította ki gazdálkodását.

Szántóföldek, gyepek esetében ez minimum 2 év, gyümölcsösök, szőlős vonatkozásában minimum 3 év az átállási idő, amelynek letelte után – amennyiben ez idő alatt az ökogazdálkodás kritériumainak megfelelő módon végeztük a gazdálkodást – a termés ökominősítést kaphat. Az ökológiai gazdálkodás kritériumai szerint végzett gazdálkodás első évében termesztett takarmányt, termést stb. nem jelölhető (átállási 1. év) kategóriaként kell megjelölni, a második évest átállásiként, és csak a meghatározott átállási idő letelte után lehet a megtermelt áru ökominősítésű.