Az „Agrár-biotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért” Nemzeti Laboratórium kutatásai elősegítik az egészséges élelmiszer előállítását. A biológiai alapok javítása révén megoldásokat javasol a klímaválság hatásainak mérséklésére és a környezetterhelés csökkentésére az „Egy Egészség” (a növény, az állat, az ember és a környezet egészségének egysége) szemléletében. A kutatási eredményekre alapozva az Agrárinnovációnk jövőjének pillérei: Precízió, Digitalizáció és Fenntarthatóság című, többszerzős, most megjelent tanulmánykötet foglalja össze az agrárinnováció meghatározó tényezőit.

A projekt Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretén belül valósul meg 2,431 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével.
2022-ben indult útjára a hazai agrárkutatás egyik legnagyobb vállalkozása, az „Agrár-biotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért” Nemzeti Laboratórium (NL). A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK, Martonvásár), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE, Szent István Campus-Gödöllő és Kaposvári Campus) és a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK, Szeged) konzorciális összefogásában és központi telephelyein megvalósuló Nemzeti Laboratórium középpontjában a mikroba–növény–állat alkotta rendszer komplex kutatása áll.
Napjaink mezőgazdasága eddig soha nem látott kihívásokkal néz szembe. A szinte exponenciálisan növekedő népesség és a klímaváltozás szélsőséges időjárási eseményei következtében átalakuló környezet számos agrotechnikai változtatást követel. Földünk egyre csökkenő mezőgazdaságilag művelhető területe olyan fontos feladatok megoldását igényli, mint a természetes ökoszisztémákkal harmóniában végzett nagyüzemi gazdálkodás támogatását. Az „Agrárbiotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért” Nemzeti Laboratórium kutatásai elősegítik az egészséges élelmiszer előállítását. A biológiai alapok javítása révén megoldásokat javasol a klímaválság hatásainak mérséklésére és a környezetterhelés csökkentésére az „Egy Egészség” (a növény, az állat, az ember és a környezet egészségének egysége) szemléletében.
- Az egészséges talaj- és vízgazdálkodás alapozza meg a biológiai sokféleség kiaknázását biztosító innováció második elemét, hiszen a napjainkban egyre nagyobb szerepet kapó genomszerkesztés eredményei és annak tudatos felhasználása az új mikrobák, növények és állatok tárházát biztosítják az emberiség számára. Ehhez természetesen korszerű és konstruktív szabályozásra is szükség van.
- Az egyre inkább terjedő informatikai eredmények, a műszaki fejlesztések és a digitalizáció bevonulása hétköznapjainkba mind a precíziós mezőgazdaság jelentőségét húzzák alá.
- Végezetül a környezetünk megóvását prioritásként figyelembe vevő körforgásos gazdálkodás modellje az agrárinnováció negyedik meghatározó tartóoszlopa.
A tanulmánykötet az „Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiai Egyesület” aktív támogatásával került nyilvánosságra és terjesztésre. A kiadvány ide kattintva megtekinthető.
A projektről bővebb tájékoztatót az alábbi oldalon olvashatnak.