A Science tudományos folyóiratban 2024 decemberben megjelent tanulmány azt vizsgálta, hogy egyetlen mutáció elegendő lehet ahhoz, hogy a vírus könnyebben megkösse az emberi receptorokat.

A madárinfluenza és az emberi fertőzés nehézségei

A H5N1 vírus már évtizedek óta jelen van a világban, főként madarak között terjed, az emberi fertőzések eddig elsősorban közvetlen állati érintkezés útján következtek be. Az egyik legnagyobb akadálya az emberről emberre történő terjedésnek a receptorok eltérő szerkezete. Az influenzavírusok felszínén található hemagglutinin (HA) fehérje különböző típusai különböző receptorokhoz kötődnek.

A madárinfluenza esetében a vírus az úgynevezett α2-3 sziálsav receptorokhoz kötődik, amelyek főként a madarak légzőrendszerében találhatók. Ezzel szemben az emberi influenza vírusok az α2-6 sziálsavreceptorokat részesítik előnyben, amelyek az emberi légzőrendszer felső szakaszában fordulnak elő. Ez a különbség akadályozza meg a vírus hatékony emberről emberre terjedését.

Bár ez önmagában ijesztőnek tűnhet, nem jelenti azt, hogy egyetlen mutáció elég lenne egy világjárvány elindításához.

A H5N1 helyzete világszerte és Magyarországon

A H5N1 vírus először 1996-ban jelent meg Kínában, azóta pedig világszerte jelen van. Az elmúlt években különösen Európában és Észak-Amerikában okozott komoly problémát. A vírus jelenlegi variánsa, a 2.3.4.4b klád, több mint 50 emlősfajban kimutatható, és 2024-ben az Egyesült Államokban első ízben fertőzött meg szarvasmarhákat, és főként innen eredtek az emberi fertőzések.

Magyarországon az állategészségügyi hatóságok kiemelten figyelik a madárinfluenza terjedését. Az ország baromfiipara jelentős, ezért a járványügyi intézkedések különösen fontosak. 2024 elején több megyében is észleltek H5N1-fertőzéseket, főként víziszárnyas állományokban. Az elhullott vadmadarakból is kimutatták a vírust, ami arra