Mi az, ami összeköti Csokonai Vitéz Mihályt, Gróf Festetics Györgyöt és Nagyváthy Jánost? Természetesen Csurgó, hiszen mindhárman otthon vannak a Somogy vármegyei kisvárosban, s tették maradandóvá ottlétüket. Nagyváthy Jánosnak iskolák, egyesületek, alapítványok, díj, utca viselik ma is nevét. A Magyar Kultúra Napján, Nagyváthy születésének 270. évfordulóján ünnepségen emlékeztek meg a magyar nyelvű agrárszakirodalom megalapítójáról.
Az 1755. január 19-én, Miskolcon, elszegényedett nemesi családba született, jogot, valamint teológiát tanult Nagyváthyról nem gondolták volna, hogy a mezőgazdasági oktatásban, az agrárium gyakorlati művelésében máig ható lesz munkássága.
Bécsben ismerkedett meg Festetics György gróffal, aki 1792-ben meghívta teljhatalmú jószágkormányzójának, az akkor alakult központi birtokirányítási szerv, a Keszthelyen működő gazdaság vezetőjének. Azok a talajjavítási és egyéb eljárások, gazdasági utasítások, amelyekről a Festetics-birtok ismert volt, Nagyváthy nevéhez fűződnek. Három év alatt az elhanyagolt uradalmat nagy jövedelmet termelő gazdasággá fejlesztette, s ő vezette be elsőként hazánkban a kettős könyvelést. 1791-ben megjelent A szorgalmatos mezei gazda két darabban, összesen 1213 oldalon, a „verejtékező magyar gazda részére ajánlva. Művébe belesűrítette tapasztalatait, a fejlődő természettudományok által felfedezett, állatokra és növényekre vonatkozó törvényszerűségeket.
Ő kezdeményezte és vette rá Festeticset a csurgói gimnázium és a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia, a Georgikon alapítására is. Ez időtől fogva csaknem kizárólag a gazdászati irodalomnak élt.
A Georgikonnak hat hónapig igazgatója és tiszti székének haláláig elnöke maradt. Egy időben Zala és Somogy megye táblabírája volt. Kezdettől fogva magyar nyelven írt, számos, mezőgazdasági kötet került ki tolla alól. 1797-ben saját kérésére nyugalomba vonult, s Csurgón gazdálkodva, mintagazdaságot létesített.
„Nagyváthy tudta, hogy iskola nélkül a szegény gyerekek tudatlanságra vannak ítélve. Pontosan kidolgozta a csurgó gimnázium épülettervét, a legkisebb részleteket, az anyagkimutatást, a költségvetést. Minden tekintetben korszerű, a maga korában palotának számító épület született Somogyban.
– mondta köszöntőjében a város polgármestere, Ilia Csaba. Nagyváthy figyelme nem csak az építésre terjed ki. Oskolai törvényeket is szerkesztett, így nem csak a diákok napirendjét, feladatait, magaviseletét szabályozta, de leírta a tanítókkal szembeni elvárásokat is. Szakkönyveiben a nyugati polgári fejlődést állította példaként a magyarok elé. A kor szokásaitól eltérően azért írt magyar nyelvet, hogy minél többen megértsék. Elsők között gyümölcsfák telepítésével és gondozásával példát mutatott a környék fejlődni akaró gazdáinak.
Megromlott látása miatt egy írástudó jobbágy volt segítségére, hogy élete utolsó éveiben tapasztalatait papírra vesse. Új könyveit nyomtatásban sohasem láthatta.
Sírját ma is láthatjuk a város központjában, Nagyváthy János egykori telkén.
Úgy tartotta, nagy hiba, hogy a falusi iskolákban deák szóra taníttatnak a fiatalok, aminek életükben nem veszik hasznát. Éppen ezért maga is élen járt a magyar nyelvű oktatás, szakírás elterjesztésében. Korának legkiválóbb agrártudósa volt, a társadalomtudományok is foglalkoztatták, mintegy fél tucat nyelvet beszélt.
Munkásságát értékelve elmondhatjuk, hogy
A siker azon múlik, hogy mennyire sikerül az adottságok és a piaci igények közötti ellentmondást feloldani, de épp emiatt, korszerű hazai termelést és tenyésztést, nem nélkülözheti a nemzetgazdaság. Végzetes hiba lenne alábecsülni ennek jelentőségét.
