Festetics György – aki ugyanazon évben született és halt meg, mint Nagyváthy -, a kivételes műveltségű főúr megelőzte korát, mert az elsők között ismerte fel a tudásalapú boldogulás szerepét, a gyakorlatban is érvényesítve ezt. Nemcsak a felsőfokú gazdaiskola, hanem a keszthelyi és a csurgói gimnázium támogatásával.
„A Miskolcon és környékén töltött kezdetek, a Tokaj-hegyaljai szőlőművelés nagy hatással volt Nagyváthyra. Emellett rendkívül fontos állomás volt a szembetegsége és a gyógyíttatása, így került el Mitterpacher Lajos előadásaira, aki a Pesti Egyetemen oktatott mezőgazdaságtant. Ugyanakkor a nyugat-európai útjai és az ott összegyűjtött számtalan információ, új tudás, amit magával hozott, szakkönyvek, amiket a Szorgalmatos Mezőgazdában feldolgozott, és megkerülhetetlen a legfontosabb szakmai alkotása, a keszthelyi birtokreform”- hangsúlyozta Lukács Gábor. A MATE Georgikon Karának egyetemi docense hozzátette, gyakorlati szempontból, a hatalmas kiterjedésű festett birtok vezetésének, gazdálkodásának megújítása során szerzett tapasztalatok formálták szemléletét. Emellett természetesen
Csurgó fontos helyszíne Nagyváthynak, és talán nem véletlen, hogy itt nyugszik a városban, s halála óta megszakítatlan a kultusza.
Sírfelirata latin nyelvű: „Nagyváthy János, nemes Zala megye törvényszéki ülnöke, a polgári munkák különböző fajai után húsz éven át maradék életét tisztes szegénységben, serényen töltötte el és a napokkal és a fáradalmakkal betelve jobb vidékre költözött. 1819 február 24-én.”
Mennyire előzte meg a korát? 1791-ben a A szorgalmatos mezei gazdával, a Közönséges instrukcióval előremutató ismereteket publikált. Viszont élete vége felé éppen Pethe Ferenc és a kortársak megjelenésével Nagyváthy kicsit háttérbe szorult. Talán jellemző, hogy életútjának végét követően majdnem két év eltelt, mire a nekrológja megjelenik a tudományos gyűjteményben, és bizony a reformkornak az újdonságra törekvő gazdái nem biztos, hogy Nagyváthy műveit emelték le először a könyvespolcról. Ahogyan veje, Nyikos László írta, Pethe könyveinek reklámot csináltak, miközben Nagyváthy háttérbe szorult, de ahogy Pethe, úgy Nagyváthy is nagy értéket alkotott, és később mind a kettőt az agrártörténet a megfelelő helyre emelte.
Fontos az a tudás, amit önzetlenül át próbált adni. Csurgón bárkinek tanácsot adott, mikor látta, hogy nem jól gazdálkodik. Nagyváthy a kortársak leírása szerint, nagyon jó humorú, közösségi ember volt, akinek ajtaja mindenki előtt nyitva állt. Nagyváthy János korát megelőző, nagyszerű reformer volt, akihez foghatót csak jóval később, a Széchenyi István nevével fémjelzett reformkorban találunk hazánk történetében. Kiemelkedett a kortársai közül, úgy tartotta, a magyarság akkor tud nagyot alkotni, ha összefog.
