A kép megtévesztő, hiszen a 2022/23-as évet vesszük viszonyítási alapnak, amikor nagyon jó hozamokat értek el a termelők, az éppen futó digitalizációs pályázat révén pedig rengeteg állami támogatás és forrás volt elérhető. Szintén meghatározó volt, hogy az orosz–ukrán háború okozta gazdasági folyamatok és a beáramló ukrán gabona sem éreztették még erőteljesen a hatásukat. Ezek alapján a tavaly­előtti üzleti időszak átlagon felüli eredményeket hozott, ez torzítja a viszonyítást.

Különösen azért, mert az egyre inkább rövidülő mezőgazdasági időablakok ezt követelik. A visszatérő jelentős állami támogatások és a kedvező pályázati környezet is hozzájárul a mezőgazdaság technológiai fejlesztéséhez, a szabályzó szervek is tudatában vannak az ágazat stratégiai jelentőségének. Gazdák és gépforgalmazók bizakodva várják az ÁTK (Állattartó­telepek korszerűsítése) és a digitalizációs pályázat eredményhirdetését. Összességében azt mondhatom, bízunk benne, hogy sikeres évnek nézünk elébe.

Az RTK korrekciós technológia révén pontosabb vetés, talajművelés és gazdálkodás valósítható meg, bár ezekkel jelenleg a humán munkaerő képességei emelhetők új szintre, nem a robotok teljesítménye. Ebbe az egyenletbe beszállnak a mezőgazdasági felhasználású drónok is, amelyek használatával nemcsak hatékonyan feltérképezhetőek gazdálkodási területeink, de a növényvédelem és a tápanyaggazdálkodás terén is sikerrel alkalmazhatóak.

Iparági szereplőkként felelősséget kell vállalnunk az utánpótlásképzésben, nagy hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy a jövő szakemberei számára biztosítsuk az új eszközök használatához szükséges elméleti és gyakorlati tudást. Ha hozzáértő kezek használják ezeket az eszközöket, akkor kifejezetten hatékonyan lehet alkalmazni a technológiai innovációkat. Örvendetes, hogy az elmúlt években számos szakmérnök végzett felnőttképzés keretében is, ugyanis tudás nélkül nem lehet jövőt építeni.

Büszkén mondhatjuk, hogy

Ennek elérésében kiemelt szerepet kap az állami támogatások megléte a kis-, közepes- és nagyméretű gazdaságok esetében, mi több, a kedvezményes finanszírozási konstrukciók is segítik a megvalósítást.

Az agrárium szempontjából lényeges a feldolgozóipar gépesítettségi szintje is, s annak fejlesztése: nem mindegy, hogy az általunk előállított javakat alapanyagként értékesítjük, vagy nagyobb hozzáadott értékkel, ezzel jobb piaci pozíciót kiharcolva. A gépesítés és a technológiai beruházások jelentik az utat a nagyobb hozzáadott érték előállításához, legyen szó húsiparról, tejiparról vagy bármely növény feldolgozását igénylő folyamatról.

A jelenlegi klimatikus viszonyok tapasztalataiból kiindulva a meglévő csatornahálózat bővítésére és korszerűsítésére van szükség. Például az arra alkalmas területek öntözésére kiemelt figyelmet kell fordítanunk: ez nemcsak a termőképesség megtartására irányul, hanem élelmiszer-biztonsági kérdés is a jövőre nézve. Ha a víz rendelkezésre áll, akkor az öntözés modern technológiai berendezéseit a gépkereskedők szállítani tudják a magyar gazdáknak, viszont a beruházások mellett a vetésforgók okos beállítása is szükséges a sikerhez. A gépészet és az agronómia ezen a téren is csak okszerű, tudatosan felépített kombinációban működik.

Harsányi Zsolt
MEGFOSZ elnök