Az elmúlt években a robotika az agrárium fontos szegmensévé vált, számos területen kínálva megoldást a munkaerőhiányra, a precíziós gazdálkodásra és a fenntarthatóságra.

A NAK TechLab által szervezett kerekasztal-beszélgetésen a téma szakértői vitatták meg a mezőgazdasági robotika jelenlegi helyzetét, jövőbeli lehetőségeit és a témához kapcsolódó kihívásokat.

A helyzete és kihívásai

Johann Oken, az Evofarming Kft. alapító tulajdonosa – aki már számos európai uniós kutatási projektben vett részt – elmondta, a gyakorlatban már több területen is alkalmazzák a robotokat. A gyümölcsök és zöldségek betakarításánál a robotok képesek felismerni az érett termést, lekötni vagy levágni, majd gyűjtőedénybe helyezni. A szőlőtermesztésben a metszés, a zöldmunkák és a szüret bizonyos fázisai szintén robotizálhatók; a precíziós gyomirtás során a gépek képesek felismerni és szelektíven eltávolítani a gyomokat, minimalizálva a herbicidek használatát.

Az állattartás területén pedig a takarmányozásban, az istállók tisztításában, az állatok egészségügyi állapotának monitorozásában és a fejésben segítenek ezek az innovatív eszközök. Kihangsúlyozta, a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a mezőgazdaságban dolgozó szervezetek folyamatosan változnak, így a robotoknak rugalmasnak és adaptívnak kell lenniük.

Hajas Kristóf, a Liszt-io alapítója, a mesterséges intelligencia szerepét emelte ki a mezőgazdasági robotikában. A gépi látás, az autonómia és a vezérléstechnika területén elért fejlesztéseknek köszönhetően a robotok egyre hatékonyabban tudják elvégezni a feladataikat. A Liszt-io például olyan MI-alapú rendszereket fejleszt, amelyek lehetővé teszik a drónok számára, hogy autonóm módon repüljenek a földek felett, felvételeket készítsenek, és elemezzék a növények állapotát.