Marsalkó László vagyok, a Nyíregyháza külterületén, Újtelekbokorban található családi gazdaságunk vezetője. Feleségem Marsalkóné Kovács Rita, mindketten a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Karán szereztünk diplomát állattenyésztő agrármérnök szakon.
Végzettségünkből kiindulva nem volt kérdés, hogy állattenyésztéssel szeretnénk foglalkozni. Kisebb kitérők után a magyartarka szarvasmarha tenyésztése mellett döntöttünk. A kezdeti nehézségek ellenére döntésünk helyességét az idő igazolta.
2004 óta a tanyaközpont egyben a lakóhelyünk is, immár 2 fiúgyermekkel (László és Tamás), akik közül a nagyobbik már „agráros” egyetemista, vele talán biztosítva látjuk az általunk elkezdett életforma fennmaradását. A tanya 8,5 hektáron terül el, mely terület helyet ad a közel 100 egyedet számláló magyartarka-állománynak.
Hosszú évek óta együttműködünk közeli növénytermesztő gazdaságokkal, akik a takarmány nagy részét már a mi igényeink szerint termelik, jó minőséget állítanak elő megfelelő áron. Így kifogástalan minőségű takarmány érkezik be a telepünkre, ami a magyartarka tejelő állomány takarmányozásában kifejezett előnyt jelent. Az együttműködésbe beletartozik, hogy a keletkezett trágya egészét ezek a gazdaságok szállítják el és hasznosítják.
Mint már említettem, a magyartarka-állományunk létszáma tavaly megközelítette a 100 egyedet, melyből 56 tehén, a többi a hozzájuk tartozó borjú és növendék. A bikaborjakat nem hizlaljuk, hanem értékesítjük egy közeli gazdálkodónak. A bikaborjakat keresleti piac jellemzi, mivel első osztályú hízóalapanyagnak számítanak. Az utánpótláshoz nem szükséges növendék üszőket tenyészállatárban tudjuk értékesíteni.
A termelő istállóban általában 40 darab fejőstehenet tartunk mélyalmos rendszerben, ehhez tartozik egy szabadtéri karám, melyet a tehenek éjjel-nappal használhatnak. A fejés egy kétszer négy állásos Bou-Matic rendszerű fejőházban történik.
Születés után a borjak egyedi ketreces borjúnevelőbe kerülnek a tejes időszak végéig, választás után pedig kiscsoportos, majd nagycsoportos tartásban tartjuk őket egészen a vemhesítésig, ami nálunk 17 hónapos korban történik. A vemhesítés után kerülnek a vemhes üszők csoportjába a vemhesség 7. hónapjáig.
A tejelő tehenek takarmányozása csomagolt lucernaszenázsra, réti szénára és vetett fűből készített fűszenázsra alapozott. Ezen felül állatonként 8 kg saját keverésű tejelőtápot etetünk 1 kg/állat melavittal kiegészítve. Az abrakkeveréket hosszú évek tapasztalata alapján összeállított receptúra szerint készítjük, mely megfelelőnek bizonyult egy egyenletes, stabil, jó közepes termelési szint eléréséhez. Ez átlagosan 7000 literes laktációs termelést jelent állatonként, megközelítőleg 4%-os zsír- és 3,5%-os fehérjetartalommal. Korábban, míg az állomány növelése volt a cél, tovább tartottuk termelésben a teheneket, akár 10-12 laktációt is elért egy-egy állat. Miután elértük a kívánt létszámot, gazdasági szempontból 5-6 laktáció után selejtezünk. Az értékesítésre kerülő magyartarka vágótehenek prémium minőséget képviselnek a vágómarhapiacon, így ennek megfelelő árat kínálnak értük.
