A gombakomposzt újrahasznosítása
Néhány területen jelenleg is sikeresen alkalmazzák ezt az anyagot, például biogázüzemekben, gombatermesztésben takaróanyagként vagy különböző kertészeti kultúrákban tápanyagpótlásként, virágföldkeverékben, de a teljes körű hasznosítás még nem megoldott, az elszállítás pedig hatalmas költség. Fehérje és salakanyag Kutatási feladat volt kiválasztani a megfelelő rovarokat, amelyek hajlandók elfogyasztani a hasznos hulladékot, illetve megtalálni a számukra leginkább megfelelő tartási körülményeket. A kísérletek során a fehérje-feldolgozó üzemekben széles körűen használt fekete katonalégy (Hermetia illucens) és a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvája, hétköznapi nevén a lisztkukac fejlődését és lebontó munkáját vizsgálták különböző körülmények között. A tapasztalat azt mutatta, hogy a fekete katonalégynek magasabb a hőmérsékletigénye és nehezebben kezelhető, míg a lisztbogár lárvája könnyebben tartható.
A szedési maradványokat mindkét rovar jól lebontotta, viszont a letermett komposzt nem igazán ízlett egyik lárvának sem.
Miután befejeződött a hulladék etetése, először elválasztották a rovarokat a salakanyagtól, majd kinyerték belőlük a rovarfehérjét, végül megnézték, hogy miként lehet ezeket visszaforgatni a termesztésbe. A rovarfehérje állati takarmányozásban vagy gombatermesztésben dúsítóanyagként egyaránt hasznosítható. Hozamnövelés céljából eddig erre a célra a szójafeldolgozás során képződött, magas fehérjetartalmú mellékterméket vagy vágóhídi melléktermékekből készült fehérjét adagoltak, ami kiváltható lenne a saját rovarfehérjével.
A kutatásban vizsgálták a gombák micéliumának növekedését különböző koncentrációjú (1%, 5% és 10%) salakanyagot tartalmazó táptalajokon. Az elsőn eredmények biztatónak tűnnek: a használt anyag többlet-tápanyagot szolgáltat a gomba fejlődéséhez, de fontos tényező a használt dózis. Tehát minden adalékkal kezelt micéliumtelep jobban, gyorsabban fejlődött a kontroll táptalajos kezeléshez képest. Az 1%-os, az 5%-os és a 10%-os kezeléseket összevetve pedig elmondható, hogy a legkisebb dózis eredményezte a leggyorsabb növekedési ütemet (forrás: Tóth Dániel szakdolgozata).
Körforgás a gombatermesztésben
A kisparcellás kísérletek és nagyparcellás termesztési eredmények egyaránt azt mutatják, hogy a csiperkegomba termesztése során részben kiváltható lesz az eddig használt csirke- vagy lótrágya a rovarok által termelt salakanyaggal, és ezzel a logisztikai költségek számottevően csökkenthetők.
Nehézséget jelenthet, hogy a rovarokat tartani nem egyszerű, ugyanolyan állattartásnak minősül, mint bármely haszonállaté, szigorú élelmiszerbiztonsági és állatvédelmi előírásoknak kell megfelelni. Ezt a feladatot tehát nagy valószínűséggel nem a gombatermesztő, hanem egy közeli fehérje-feldolgozó üzem lesz majd képes ellátni.
Ezzel párhuzamosan élelmiszerkémiai méréseket is végeztek a MATE Élelmiszerkémia és Analitika Tanszékén, valamint az egyetem Központi Laboratóriumában. Vizsgálták, hogy milyen a beltartalma a rovarfehérjével, salakanyaggal dúsított alapanyagon termő gombának, élelmiszerbiztonsági szempontból megfelelő-e a késztermék, változik-e a gomba pulton tarthatósága. Minden érték megfelelőnek bizonyult. A klímaváltozás kapcsán egyre inkább felértékelődik a fenntartható technológiák alkalmazása, és mivel a fehérjetermelés a jövőben is kiemelt szempont lesz, az látszódik, hogy a szedési hulladékokból még egy adag rovarfehérje előállítható. Várhatóan ez a fehérje a lárva-salakanyaggal megfelelő arányban vegyítve adhatja a gombák termesztésének közegeként szolgáló új gombakomposzt alapját. Ezzel olyan folyamat illeszthető a gombatermesztés egyébként is szépen záródó ciklusába, ami csökkentheti a külső anyagszükségletet és a keletkező hulladékot az ágazatban.
