A részben környezetvédelmi, részben gazdasági vizsgálat az EU támogatásával valósulhat meg két MATE-intézet, illetve a gombatermesztő és gombakomposztgyártó Bio-Fungi Kft. együttműködésében. A részletekbe Geösel András tanszékvezető, intézetigazgató avat be.
Az alapgondolat onnan eredt, hogy a gombatermesztés során a gomba tömegéhez és térfogatához képest sokszoros mennyiségű letermett komposzt és egyéb szedési hulladék keletkezik. Az éves szinten akár 150-200 ezer tonna melléktermék kezelése jelenleg csak részben megoldott. A kutatás-fejlesztés fő célja tehát az volt, hogy megtalálják azokat a rovarfajokat, amelyek fejlődésük során elfogyasztják a gombatermesztésben keletkező, tápanyagban dús melléktermékeket és letermett gombakomposztot, majd az így keletkező rovarfehérjét és salakanyagot újra felhasználják a gombatermesztésben. A rovar-salakanyag hatását nemcsak a gombatermesztésben, hanem a zöldségpalánta-nevelésben, valamint szántóföldi és kertészeti növénytermesztésben is vizsgálták.
A jövő élelmiszere a gomba
Magyarországon a két legnagyobb mennyiségben termesztett gombafaj a csiperkegomba (évente kb. 28 ezer tonna) és a laskagomba (2,8 ezer tonna). Az egészséges táplálkozás fontosságának előretörésével a gombák szerepe egyre jelentősebb, hiszen kiváló beltartalmi értékekkel rendelkeznek, az állati fehérjékkel közel azonos aminosavakat és D-vitamint tartalmaznak, ezért húspótlóként fogyaszthatók. Termesztéstechnológiájuk az egyik legrövidebb kertészeti ciklus: a csiperkegomba 5,5, a laskagomba 6-10 hét alatt kifejlődik. Jól kiszámítható kertészeti termékek, hiszen egész évben termeszthetők, piaci áruk és fogyasztásuk stabil.
Termesztésük egyik fő előnye az alacsony vízigény: egy kiló csiperkegomba termesztéséhez körülbelül 2 liter vízre van szükség, de az egész életciklusát nézve, mindennel együtt 5-6 liter víz felhasználásával piacra vihető. Ehhez képest egy kilogramm paprika termesztése nagyságrendileg 100-150 liter vizet igényel, egy kilogramm marhahúshoz pedig 10 ezer liter víz szükséges. Persze nem szabad megfeledkezni a jelentős energiaigényről és a magas logisztikai költségekről sem. A csiperke- és a laskatermesztésben használatos komposzt összetevői mezőgazdasági melléktermékek: csiperke esetén szalma és csirke- vagy lótrágya, míg laskagomba esetén csak szalma. A termesztés során nagy mennyiségű, naponta akár több száz kiló szedési melléktermék képződik (a csiperke levágott tönkje, nem piacos termőtestek, elszáradt laska-termőcsokrok), aminek a kidobása fájó veszteség. Emellett a termesztés végén nagy mennyiségű letermett komposzt marad vissza, ami alapvetően hulladéknak minősül, viszont tele van hasznos tápanyagokkal, vízzel.
