A betegséggel kapcsolatos, vadállományt érintő tudnivalókról Csivincsik Ágnest, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos főmunkatársát kérdeztük.
A rendelkezésre álló szakirodalmi adatok szerint a ragadós száj- és körömfájás vadfajokban csak nagyon enyhe és átmeneti, vagy semmilyen tünetet nem mutat. Korábban Angliában szarvasfajokkal, Japánban vaddisznóval végeztek fertőzési kísérleteket, és egyedül az őznél tapasztaltak a szakemberek súlyos, akár elhullásra vezető megbetegedést kísérleti körülmények között, ellenben a vaddisznók tüneteket alig mutattak.
Az említett japán fertőzési kísérletben ki tudták mutatni, hogy a vaddisznók képesek a fertőzést továbbadni, így betegségterjesztő szerepük teljesen bizonyosan nem zárható ki. Ugyanakkor a vírusürítésük olyan rövid – csupán 1-3 nap a fertőzést követően –, hogy a fertőzött területen elrendelt vadászati tilalom (zavarásmentesség) és a háziállat-állományok fokozott védelme megfelelően csökkenti a haszonállatok fertőzési kockázatát. A 2001-es angliai száj- és körömfájás idején nem volt olyan kitörés, amely vadfajokhoz volt köthető – mondja Csivincsik Ágnes.
A különböző betegségek esetén más-más eljárásrendet írnak elő a jogszabályok, ez mindig az adott kórokozó sajátosságaihoz igazodik. Az elmúlt években ismertté vált afrikai sertéspestis például kizárólag a sertésféléket veszélyezteti, nem terjed széllel, így egészen más szabályokat kell rá alkalmazni. A ragadós száj- és körömfájás igazgatási szabályait a 23/2005. FVM-rendelet tartalmazza.
A jogszabályban vadról csak annyit írnak elő, hogy mintát kell venni az elejtett vagy elhullva talált egyedekből a fertőzött terület kiterjedésének megállapításához, illetve betegség-felszámolási tervet kell készíteni a helyi sajátosságoknak megfelelően. Eközben az érintett területen található fogékony háziállatot tartó állományokat megfigyelési zárlat alá kell vonni.
A jelenlegi kitörés kezelésére kiadott országos főállatorvosi jelentés megtiltja a védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászatot, Győr-Moson-Sopron vármegye területén pedig mintavételt ír elő a fertőzött terület kiterjedésének megállapítására. Fontos még egyszer hangsúlyozni, hogy
– Ha a betegség vadgazdálkodásban okozott kártételét nézzük, a hazai vadgazdálkodásnak a legnagyobb károkat azok az igazgatási intézkedések fogják okozni, amelyeket a háziállat-esetek felszámolása miatt kell életbe léptetni – tehát a kitörések körül alkalmazott vadászati tilalom és a mintavételi kötelezettség.
– fejtette ki a szakember, aki kiemelte, természetes körülmények között egyik vadfajunk sem mutat fokozottabb érzékenységet a ragadós száj- és körömfájásra, de az őz (csakis kísérleti fertőzéssel) súlyosan is megbetegedhet.
Egyelőre az ország nagy részén zavartalanul folyhat a vadászat. Arra azonban a Nébih is felhívja a vadgazdálkodók figyelmét, hogy a vadászat során fokozottan figyelni kell a járványvédelmi előírásokra. A vadászatot követően az eszközöket, járműveket, ruházatot, lábbelit tisztítani, fertőtleníteni kell. Meg kell akadályozni minden közvetlen és közvetett kontaktust a vad- és háziállat-állományok között. Ha a betegséget sikerül helyhez kötni egy lehatárolt földrajzi régióban, akkor a korábban is említett korlátozások és a mintavételi kötelezettség csak néhány vadgazdálkodót fog érinteni.
Még több friss hír a ragadós száj-és körömfájással kapcsolatban:
