A juhtartók is érintettek, és mivel nemsokára itt a húsvét, az egyik legfontosabb időszak, amelyre pecsenyebárányokat állítanak elő, így a járvány igen rosszkor jött számukra. A hatósági intézkedésekről és a járvány gazdaságra gyakorolt hatásáról kérdeztük a juhágazat két prominens tagját.
Csomai Géza, az Imár Bt tulajdonosa, a Juh- és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezetének termelői elnökhelyettese:
Miután a fertőzés bebizonyosodott, a hatóságok részéről megkezdődtek azok a vizsgálatok és eljárások, amelyek az ilyen esetekre elő vannak írva. Úgy tűnik, egyelőre jól kezelik a helyzetet, és mindent megtesznek azért, hogy a fertőzés ne terjedhessen tovább. Annak felderítése is folyamatban van, hogy a fertőzés hogyan került be a telepre, és ezzel párhuzamosan vizsgálják, hogy esetleg kikerülhetett-e a vírus.
Nagy mennyiségű mintát vizsgálnak a Tábornok utcában, amelyek eredményét a hét második felére ígérték. Ha ott nem mutatható ki újabb eset, az viszonylag megnyugtató lesz. Ilyen helyzetben a legnehezebb a várakozás az eredményekre, de mindenki tudja, hogy közös érdeke az állattartóknak a mielőbbi megoldás. Nyilván mindenki aggódik, és nem csak az állattartókra, de a piac egyéb szereplőire is hatással van, lesz az, hogy milyen eredménnyel zárul az elsődleges vizsgálat.
A húsvétra termelt bárányok helyzete most az árutermelő juhtartók számára az elsődleges kérdés, de Csomai Géza reméli, hogy ha nem lesz újabb kimutatott fertőzés, akkor a szállítások idejére már nem lesz probléma. Szintén nehéz helyzetbe kerültek, akik nem csak a kiemelt időszakokra állítanak elő pecsenyebárányt, hanem egész évben folyamatosan termelnek.
A belföldi vágóhidak kapacitása sajnos nem elég, hogy teljesen átvegyék a beragadt állományokat, de átmeneti megoldásnak figyelembe vehető ez a megoldás is. Természetesen ehhez az is kell, hogy a hazai vágóhidak megkapják a hatósági engedélyt a vágásra (jelenleg csak sertéseket lehet vágóhídra vinni).
A járvány felhívta a figyelmet a telepi higiénia fontosságára. Csomai Gézáék Veszprém megyében gazdálkodnak, a fertőzés helyszínétől 80 km-re, ami nincs közvetlen közelében a járvány kitörési helyéhez, de mégis bevezettek egy sor szigorú járványvédelmi intézkedést, kezdve attól, hogy csak a legszükségesebb ki-be mozgást engedélyezik a telepen, a napi többszöri fertőtlenítésig. Úgy gondolja, minden termelő számára ez most a legjobb, amit tehet: amennyire lehet, zárkózzanak be, igyekezzenek az állományt minél hatékonyabban megvédeni a fertőzés behurcolásától.
Juhász Pál, Kapos Ternero Kft. ügyvezetője, a Juh- és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezetének feldolgozói elnökhelyettese:
A száj- és körömfájás betegség bejelentésétől számított 4 napig a hazai vágóhidak nem fogadhattak állatokat, le kellett állniuk. Ezt a rendelkezést hétfőn feloldották, így újraindulhatott a munka. A külpiacok esetén nagy a bizonytalanság, mert a fogadó országoktól függ, hogy tudunk-e exportálni akár élőállatot akár feldolgozott terméket.
Ha nem lesz újabb eset, ami miatt újra szigorítani kellene a korlátozásokon, akkor húsvétig akár meg is oldódhat a kiviteli probléma. Március 28-án telik le a szállítási korlátozás, a hatóság ettől az időponttól engedélyezheti újra a bel- és külföldi szállításokat. Természetesen a fogadó országoknak is partnernek kell lennie ebben, hogy fogadják a szállítmányokat.
A hazai feldolgozók kapacitása ekkora mennyiségű bárányra nem elegendő, így mindenképp reménykedni kell a pozitív végkimenetben, abban, hogy sikerül útnak indítani az export szállítmányokat.
Még több friss hír a ragadós száj-és körömfájással kapcsolatban:
