Szociális kihívások

2024-ben óriási felzúdulást váltott ki, amikor Finnországban bemutatták az északi táplálkozási ajánlást, melyben a vöröshúsok, a húskészítmények és a só csökkentését javasolják.

– pont ugyanezt tapasztalták Malila és kollégái is.

Bár a változás az egyéni szinten kezdődik, a szociális struktúra is fontos szerepet játszik ebben, mutatott rá a szakember.

„Az élelmiszer igen erős része a társadalmi identitásunknak. Ha és amennyiben a vegetáriánus ételek negatív érzéseket váltanak ki, nem sokan akarják megkockáztatni, hogy kapcsolatba hozzák őket velük. A csoporthoz tartozás evolúciós motívum. Szükségünk van embertársaink elfogadására.”

Arra kell koncentrálni, hogy ezeket a termékeket hogyan mutatják be.

– mutatott rá Malila.

A kutatás azt mutatja, hogy a marketing segítségével sokkal kreatívabban lehetne rávenni az embereket az étkezési szokásaik megváltoztatására. A különböző fogyasztók másféleképpen győzhetőek meg. Malila javaslata szerint az üzenetnek

„Az emberek ösztönzése a fenntarthatóbb élelmiszer-választásra nem csak az árról vagy arról szól, hogy egy termék íze olyan-e, mint egy Michelin-csillagos mesterműé. Ezekből az eredményekből világosan kiderül, hogy a fenntartható élelmiszereknek egy új imázsra van szükségük, ha azt társadalmilag elfogadhatóvá akarják tenni. Az új marketingnek a sztereotípiák és érzelmek ügyes felhasználásával kell olyan stratégiát megalkotnia, mellyel leküzdik az előítéleteket” – mondja Malila.

A társadalmi elfogadás rendszerszintű változást igényel

Számos érv szól amellett, hogy ne térjünk át a növényi alapú étrendre – de legalábbis fogyasszunk többet belőlük. Az egyik leggyakrabban felhozott érv a költség. Malila szerint több finn kutatás is létezik arra, hogy bár a vegetarianizmus esetében az ár nem a legfőbb akadály, azonban attól még lényeges. Ennél azonban sokkal nagyobb ellenállást jelent a „mit gondol majd rólam a szomszéd” hozzáállás.

Malila üzenete egyértelmű:

„Egy ilyen változás mellett hosszú távon kell elkötelezni magunkat. Magának a vegetarianizmusnak rendszerszintű arculatváltásra van szüksége, amely magában foglalja az EU-t, az országot, a vállalkozásokat, a fogyasztókat és a szervezeteket”.