Sok odafigyelést igényel Sáfrány
Szilvásváradon 6-700 tenyészállattal dolgoznak. Fejés idején egyenként kell megfogni, kézbe venni a halat. A nősténynél, ha már megértek az ikrák, szinte maguktól peregnek ki, míg a hímek jóval nehezebben akarják elengedni a tejet. Ilyen esetekben határozottabban kell megmasszírozni őket. Tízezer ikrára teszik három-négy hímnek a tejét, majd összekeverik. Ezt aztán keltetőházba, keltetőedénybe összekeverik vízzel, majd fél évvel később az ivadékok a nevelőtavakba kerülnek. Az ideális keltetési hőmérséklet 8-11 fok, akárcsak a kútvíz, a víz közvetlenül a sziklaforrásból érkezik a keltetőbe. A pisztráng a 11-12 fokos vízben 30-32 nap alatt kel ki, míg a kétfokos vízben 40-45 napra van szükség. Mivel ez utóbbi esetben az ikrák sokkal tovább vannak a keltetőedényben, nagyobb az esély arra, hogy fertőzést kapjanak.
– Jóval érzékenyebb, mint a ponty, nem lehet magára hagyni napokig vagy akár órákig se, azonnali reakciót kíván a pisztrángtenyészés. A friss vizet folyamatosan biztosítani kell, ha fúj a szél, éjszaka meg kell nézni, nem sodort-e levelet a szűrőbe, ha meleg a víz, a pisztráng nem eszik. A víz ugyan jó minőségű, friss, de a mennyiségnek is meg kell lennie. Ha nem kap elegendő vízmennyiséget a tó, három órán belül garantáltan elpusztulnak a halak – mutatott rá, az sem mindegy, hogy őshonos vagy idegenhonos halról beszélünk.
A szilvásváradi pisztrángtelepen 1870-től 1959-ig csak és kizárólag sebes pisztrángot tartottak, ami Magyarországon őshonos hal. Máig ez az ország egyetlen érintetlen pisztrángtelepe. Mivel a Pallavicini gróf birtoka volt, bekerítették, ide nem hoztak halat, hanem csak vittek. A szivárványos pisztráng 1959-ben került Szilvásváradra, de az országban már korábban megjelent. A szivárványos pisztráng Észak-Amerikából származó halfaj, amit még az 1850-es években a franciák, németek hoztak be, onnan terjedt el és hódította meg a pisztrángtelepeket egész Európában.
A sebes majdnem kétszer annyi ideig fejlődik akkorára, mint a szivárványos pisztráng. A víz oldott oxigéntartalmára is sokkal érzékenyebb.
– A szivárványos pisztrángot 45 és 70 deka közötti súlyig neveljük, adalékanyagok, táplálék-kiegészítők nélkül 1év 8 hónap alatt nő meg ekkorára. Amióta beléptünk az Európai Unióba, kizárólag a halliszt biztosított számukra fehérje gyanánt. Régen apám a vágóhídról hozott takarmányt, sőt ’92–93-ig még én is adtam nekik tüdőt, májat, szívet, vesét, amiket ledaráltunk. Ugyanakkor a tápban megtalálhatók azok az ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok, melyek a disznó- vagy a marhabelsőségben nincsenek meg. Ha nincs A-vitamin, akkor a pisztráng elveszti a pikkelyét, bőrproblémák jelentkeznek, kialakulhatnak hiánybetegségek – vázolta a helyzetet Sáfrány László.
Ami hazainak mondott, nem biztos, hogy tényleg az
Szilvásváradon minden egyes halat helyben állítanak elő, s mivel kisebb a volumen, drágábbak. Évente felnevelnek 8-10 tonna áruhalat, nem vesznek hozzá egy darabot sem, ennek a mennyiségnek kell elbírnia a rezsiköltséget. Ha megnézünk egy spanyol vagy éppen egy szlovák 500 tonna árualapot termelő pisztrángtelepet, ott ekkora mennyiségre esik az általános költség. A tápot ugyanannyiért szerzik be, talán kicsit drágábban is, mert nem veszek 600-700, hanem csak 12-13 tonnát egy évben.
– Magyarországon szinte mindenhol lehet pisztrángot kapni, a hazai piac 350-400 tonnára becsülhető. Sajnos mondhatjuk, ami halat behoztak Szlovákiából vagy Csehországból, jogilag az is saját termelésű lesz egy-két hónap múlva. Viszont sokan egy hónapig sem tartogatják, bejön szerdán, a következő hét csütörtökén már érkezik is a következő szállítmány. Ha a hazai pisztrángtelepeket nézzük, akkor a biztosan itthon tenyésztett és nevelt mennyiség alig 20 tonna, de lehet 100-120 tonna is, amit magyarnak adnak el. Több a máshol megnevelt hal, mint amennyit Magyarországon előállítanak. Kettő vagy három halnevelő van az országban, ami pisztránggal foglalkozik – jegyezte meg a szakember, aki korábban két ok miatt vásárolt fagyasztott pisztrángot. Egyik, hogy nem kerül be vele betegség a tenyészetbe – leszámítva a vírust, ami a mínusz 20 fokot is kibírja –, nem érintkezik a vízzel, az itteni állománnyal.
Felelősséggel tartozik a 150-160 éves szilvásváradi pisztrángtelepért, amit azért kapott a kezébe, hogy vigyázzon rá.
– Szinte mindent halat felfüstölünk. A füstölt pisztrángnak egy részét helyben adjuk el, nagyon népszerű a Szalajka-patak, sokan járnak errefelé. Vannak, akik vinnének is, de csak nálunk tudnak vásárolni – vázolta a lehetőségeket. És mi a titka a jó füstölésnek? Kiváló minőségű hal, só és tűz. Semmi más.
Amikor a nagy áruházláncok megjelentek az országban, egy éven keresztül egyedüli halszállítói voltak a METRO-nak, a TESCO-nak, és szinte összes láncnak szállítottak füstölt halakat, tengerit, édes vizit. Majd érkezett a konkurencia, és a kereskedők részéről érkezett a kérdés, hogy tudnának-e olcsóbban szállítani. Mondták egyszer, a makrélafilét nem rendelik, van egy olcsóbb beszállító. Felvetették, mi történne, hogyha megfeleznék a polcot, egyik felén az olcsó filé lenne, a másikon a Sáfrány-féle drágább, és akkor kiderülne, hogy mit keres a vevő. Megcsinálták, csak egy hónapig kellett az olcsóbb áru, majd visszajött a kétszer olyan drága Sáfrány-filé, és mind elfogyott.
– Ezek a halak már akkor is itt voltak, amikor én még sehol nem léteztem. Ezek a halak még akkor is itt lesznek, amikor én már sehol nem leszek. Nem utolsósorban pedig egy szakmai kultúrát kell a legjobb belátásom, tudásom birtokában megőrizzek.
– foglalta össze szakmai hitvallását Sáfrány László. Azonban az ma még nyitott kérdés, lesz-e, akinek édesapja után családon belül ő is átadhatja a marsallbotot. Mint elmondta, potenciálisan van rá esély, ám hogy igény lesz-e rá, azt nem tudja, hiszen ő sem akart pisztrángos lenni. Van két lánya, az egyik állattenyésztő szakon végzett Gödöllőn, a szakmai oldalról tehát nincs probléma. A kisebbik pedig az ELTE-n tanult fordító-tolmács szakon.
– Nem tudom, amikor elérkezik az idő, lesz-e abban a pillanatban affinitásuk vagy kedvük. Apám sem érdeklődött nálam, az élet hozta így. Pedig a diplomamunkámat ebből csináltam, majd a halászati szakmérnökit is elvégeztem. –Ma a pisztrángtelepen „öt és fél ember” dolgozik. A pisztrángnevelés nemcsak szakmai, hanem közgazdasági kérdés is. Ha nem füstölnének, nem készítenének nyáron kályhában sült halat, akkor a villanyszámlát sem tudnák kifizetni.
Fotók: Koncz János/Kistermelők Lapja
Ajánljuk még: Sáfrány
