Az angliai Sturminster Newtonban élő 49 éves Louise Murguia azt állította, hogy jószívűségből cselekedett. Amikor meglátott egy bárányt magányosan állni egy mezőn, azt gondolta, hogy az állat nem fogja túlélni az éjszakát és úgy döntött, hogy ellopja.

Ahelyett, hogy jelezte volna az esetet a tulajdonosnak vagy az állatvédelmi szolgálatnak, sötétedés után visszatért, és hazavitte a bárányt. Ott elkezdte etetni a maga módján – tehéntejjel és az internetről származó keverékkel, és bepelenkázta.

A megmenteni kívánt állat hamarosan alultápláltságtól kezdett szenvedni, és súlya mindössze 5,8 kilogrammra csökkent – majdnem a felére annak, amit a farm tulajdonosai által etetett testvérei nyomtak.

Több mint egyhetes intenzív állatorvosi kezelésre volt szükség ahhoz, hogy a bárány egészsége helyreálljon. Az eset bíróság elé került, és részletei megdöbbentették a nyilvánosságot.

A nyomozás során Louise Murguia ideológiával magyarázta tettét: a gazdák az első naptól kezdve rosszul bánnak a bárányokkal. Az emberek pedig vérszomjasak – mondta a helyi sajtónak. Kijelentette, hogy vegán és farmerellenes aktivista, és abból a meggyőződéséből cselekedett, miszerint a haszonállatok élete csak szenvedés. A bíró azonban nem osztotta a nézeteit.

Murguia végül bűnösnek vallotta magát lopás és a szükségtelen szenvedés okozása miatt. A bíróság a következő ítéletet hozta: 12 hónap közmunka, 6 nap kötelező rehabilitációs tanfolyam, határozatlan idejű eltiltás a juhok birtoklásától.

Stuart Ludwell, a Hile Farm tulajdonosa nem rejtette véka alá érzelmeit: megdöbbentett, hogy milyen állapotban volt a bárány. Az állat testvére majdnem kétszer akkorára nőtt, mint ez a szerencsétlen.

Murguia védőügyvédje azzal érvelt, hogy a nő jó szívvel cselekedett, de tettei rendkívül helytelenek voltak. A bíró maga is elismerte, hogy a szív győzedelmeskedett az ész felett, de emlékeztetett arra, hogy a tettek nemcsak észszerűtlenek voltak, hanem törvénytelenek is.