A fogyasztói nyomás, az etikus márkák térnyerése és az alternatív tesztelési módszerek fejlődése ellenére még hosszú az út a valóban „kegyetlenségmentes” szépségipar felé. És hogy mi köze ennek Magyarországhoz? Több, mint hinnénk.
A szabályozás csak a kezdet volt kegyetlenségmentes
Ez hatalmas lépés volt az állatjogok védelmében, és számos más ország – például India, Izrael vagy Új-Zéland – is követte a példát.
A szabályozás azonban csak az uniós piacra vonatkozik. Ha egy kozmetikai cég világszinten szeretne forgalmazni, olyan országok szabályainak is meg kell felelnie, ahol az állatkísérletek nemcsak megengedettek, hanem bizonyos esetekben kötelezőek is – ilyen volt sokáig Kína is, bár az utóbbi években enyhített a szabályozásán.
A „kegyetlenségmentes” címke nem mindig jelent védelmet
Sok fogyasztó úgy gondolja, hogy ha egy terméken szerepel a „cruelty free” azaz „állatkísérlet-mentes” megjelölés, akkor az adott márka teljes mértékben elutasítja az állatkísérleteket. Ez azonban nem mindig igaz.
Így a valóságban a cég nem teljesen „kegyetlenségmentes”, csak részben alkalmazza az etikus gyakorlatokat.
Miért van még mindig szükség állatkísérletekre?
A válasz összetett. Az egyik fő ok az új hatóanyagok bevezetése: ha egy kozmetikai cég új vegyületet kíván használni, akkor számos országban továbbra is előírás az állatokon történő biztonsági tesztelés. Ez különösen igaz azokra a területekre, ahol a hatóságok nem ismerik el az alternatív, állatmentes tesztelési módszereket – például in vitro (laboratóriumi sejttenyészeten végzett) vizsgálatokat vagy számítógépes modellezést.
