Az Európai Parlament mezőgazdasági és közlekedési bizottságai közösen készítették el azt a jelentéstervezetet, amely az élő állatok uniós szállítási szabályainak felülvizsgálatát célozza. Az állatvédelmi szervezetek azonban élesen kritizálják az anyagot: szerintük a dokumentum nem nyújt megfelelő védelmet az állatok számára, és érdemben nem javít a jelenlegi, gyakran kegyetlen gyakorlaton. A magyar állatvédők és agrárszereplők is aggódva figyelik az eseményeket.
Miért volt szükség reformra?
Az élő állatok hosszú távú szállítása évek óta komoly állatvédelmi és etikai kérdéseket vet fel az Európai Unióban. A jelenlegi szabályozás – amely még 2005-ben lépett életbe – számos ponton elavultnak bizonyult.
Fotó: Csatlós Norbert
Az Európai Bizottság 2023-ban bejelentette, hogy a „Farm to Fork” stratégia részeként új állatvédelmi szabályozásra van szükség, különös tekintettel az élő állatok szállítására. Ennek részeként kezdte el az Európai Parlament mezőgazdasági (AGRI) és közlekedési (TRAN) bizottsága kidolgozni az új ajánlásokat.
A kritizált jelentéstervezet
Az AGRI és TRAN bizottság közös jelentéstervezete ugyan célként tűzi ki az állatvédelmi szempontok megerősítését, ám az állatvédő szervezetek szerint ez csak a látszat. A dokumentumban szereplő javaslatok túl általánosak, nem írnak elő konkrét idő- vagy hőmérsékletkorlátokat, nem csökkentik érdemben az utazási időket, és nem tiltják az élő állatok exportját harmadik országokba, ahol gyakran még gyengébb az állatvédelmi szabályozás.
Magyarországi vonatkozások
Magyarország nem csupán tranzitországként érintett az állatszállítási kérdésekben, hanem jelentős élőállat-exportőr is, különösen a szarvasmarha, sertés és baromfi tekintetében. Évente több százezer állatot szállítanak élve a magyar határokon át, gyakran több ezer kilométeres utakon, például Törökországba vagy a Közel-Keletre.
A hazai állatvédelmi szervezetek – mint például a NOÉ Állatotthon vagy az Állatvédelmi Központ – szintén aggodalmukat fejezték ki az uniós reformtervezet kapcsán. Szerintük nem elég pusztán irányelveket megfogalmazni, hanem konkrét, betartható szabályokra és azok szigorú ellenőrzésére van szükség.
Dr. Varga Katalin, a Magyar Állatorvosi Kamara állatvédelmi szakértője úgy nyilatkozott:
Milyen változásokra lenne szükség?
Az állatvédelmi szervezetek egyértelmű követeléseket fogalmaztak meg:
Maximált utazási idő: A szarvasmarhák, sertések és baromfik esetében legfeljebb 8 órás szállítási idő engedélyezése.
Hőmérsékleti határértékek: A járművekben mért hőmérsékletnek 5 és 30 °C között kellene maradnia, hogy elkerülhető legyen a hőstressz.
Élőállat-export tilalma harmadik országokba: A szállítás során gyakran sérülnek az állatvédelmi normák, különösen az EU-n kívüli országokban.
Szabályozott rakodási és kirakodási protokollok: Az állatok szállítás közbeni kezelése gyakran szakszerűtlen és erőszakos.
Mi következik most?
A jelentéstervezet még nem végleges, azt a következő hónapokban az Európai Parlament plénuma is tárgyalja. Ezzel párhuzamosan a Bizottság is folytatja az új rendeletek előkészítését, amelyek az év második felére készülhetnek el. A civil szervezetek továbbra is erőteljes kampányt folytatnak, hogy az állatvédelmi szempontokat ne csupán szimbolikusan, hanem valódi reformként érvényesítsék.
