0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 20.

„Marhamosás”, illegális földhasználat: a húsfogyasztás lehet az Amazonas veszte

Az Amazonas esőerdőinek sorsa nem csupán Brazília ügye – a világ legnagyobb trópusi erdőségeiért folytatott harc ma már a globális húsfogyasztás egyik legvitatottabb mellékszála.

Ígéretek a fenntarthatóságról, kételyek a megvalósításról

A JBS – amely évente több tízmillió marhát dolgoz fel, és több mint 190 országba exportálja termékeit – korábban megfogadta, hogy 2025 végéig teljesen kizárja a legelők céljából irtott erdőkről származó állatokat a beszállítói láncából.

A Guardian, az Unearthed és a Repórter Brasil közös nyomozása azonban számos, Pará és Rondônia államban dolgozó gazdától és szakszervezeti vezetőtől gyűjtött be vallomásokat, amelyek szerint ez a célkitűzés elérhetetlen.

https://pixabay.com/photos/animal-cows-livestock-mammal-calve-3536058/
Illusztráció: Pixabay

A riportok alapján a legnagyobb problémát az illegális földhasználat, a nehezen átlátható birtokviszonyok és a „marhamosás” nevű gyakorlat jelenti.

Ez utóbbi során az illegálisan irtott területeken nevelt állatokat papíron „tiszta” farmokra viszik, így azok formálisan megfelelnek az exportfeltételeknek.

A rendszer kijátszható, és sokan attól tartanak, hogy az új nyomonkövetési rendszer sem fogja valóban megszüntetni ezt a gyakorlatot – legfeljebb más formában működik majd tovább.

A technológia és a szabályozás is hiányos

JBS ugyan több „zöld irodát” is létrehozott, ahol ingyenes technikai tanácsadást nyújtanak a gazdáknak, és mesterséges intelligencia segítségével monitorozzák a farmokat, azonban a rendszer teljes kiépítése – beleértve a fülcímkés nyomon követést és a műholdas internetelérést – óriási technikai és pénzügyi terhet ró a kisebb gazdaságokra.

Emellett az állami nyilvántartások is gyakran hiányosak, így számos terület földtulajdona továbbra is vitatott, ami megnehezíti az „ökológiai tisztaság” ellenőrzését.

Magyar szálak: hús a boltokban, erdő az árnyékban

Bár az Amazonas több ezer kilométerre van Magyarországtól, a probléma hazánkat is érinti. A JBS termékei – közvetve vagy közvetlenül – megjelenhetnek a magyar áruházláncok polcain is, akár darált hús, akár feldolgozott húskészítmény formájában.

Illusztráció
Az Európai Unióban ugyan szigorúbbak az élelmiszerlánc átláthatóságára vonatkozó szabályok, mégis egyre több civil szervezet figyelmeztet arra, hogy az Amazonas-vidéki erdőirtás „rejtett költségként” ott van az importált marhahús mögött.

A magyar Greenpeace és más környezetvédő szervezetek is szorgalmazzák az erdőirtás-mentes ellátási láncok jogszabályi megerősítését, és arra biztatják a kormányt, hogy ne támogassa azokat az EU–Dél-Amerika közötti kereskedelmi egyezményeket, amelyek nem tartalmaznak megfelelő garanciákat az esőerdők védelmére.

Mit tehet a fogyasztó?

A globális rendszer összetettsége miatt a fogyasztók közvetlen beavatkozása korlátozott, mégis fontos szerepet játszhatnak a tudatos választások révén. A húsfogyasztás csökkentése, a helyi forrásból származó termékek előnyben részesítése, vagy akár a növényi alapú étrend felé való nyitás mind hozzájárulhat az erdőirtás elleni küzdelemhez. Ugyanígy kulcsfontosságú az átláthatóság erősítése és a vállalati elszámoltathatóság követelése.

Egy határhoz közelítünk

Az Amazonas ökoszisztémája egyre közelebb kerül egy visszafordíthatatlan „billenőponthoz”, amely után az esőerdő már nem tudja elnyelni a szén-dioxidot, hanem maga is kibocsátóvá válik – felgyorsítva a globális klímaváltozást.

Az olyan óriáscégek, mint a JBS, meghatározó szereplők ebben a folyamatban – ám hogy valóban képesek-e rendszerszintű változást elérni, vagy csak zöldre festik magukat, az a következő hónapokban, években derül majd ki.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/theguardian.com

Magazin ajánló: