A döntés nemcsak helyi, hanem nemzetközi szinten is üzenetet hordoz: az ipari méretű mezőgazdaság jövője egyre szorosabb kapcsolatban áll a környezeti fenntarthatósággal. De milyen tanulságokat vonhatunk le ebből mi, magyarok? gigafarm
Egy gigantikus terv, ami megbukott a természet próbáján
Az Egyesült Királyságban, King’s Lynn és West Norfolk önkormányzata egyhangú döntéssel utasította el a Cranswick plc nevű élelmiszeripari óriáscég kérelmét, amely szerint egy gigantikus állattartó telepet létesítettek volna Methwold és Feltwell falvak közelében.
A gigafarm projektjét azonban már a kezdetektől komoly lakossági és szakmai ellenállás kísérte. Több mint 12 ezer hivatalos lakossági kifogás és egy 42 ezres aláírást tartalmazó petíció is a tanács asztalára került.
A gigafarm környezeti hatásai: a döntés kulcsa
A tervezet elutasításának fő oka a jelentős környezeti kockázat volt.
A farm közelsége több védett ökoszisztémához – köztük természetvédelmi területekhez – csak fokozta az aggodalmakat.
Az East Anglia régió ipari állattartó létesítményeit korábban is számos szabályszegés miatt bírálták: 2017 és 2024 között több mint 700 esetben sértettek környezetvédelmi előírásokat. Ezek közé tartozott a nem megfelelő tetemkezelés, a túlzsúfoltság, valamint a víz- és levegőszennyezés is.
A civil társadalom ereje: sikeres összefogás
A projekt bukásában kulcsszerepet játszott a lakossági összefogás és a civil szervezetek fellépése. Olyan jelentős nemzetközi szervezetek is csatlakoztak az ellenálláshoz, mint a WWF, a Sustain, a Feedback vagy az RSPB, de helyi csoportok és a térség parlamenti képviselője is aktívan tiltakozott.
Hol a határ a fejlődés és a környezetrombolás között?
A magyar mezőgazdaságban is megfigyelhetők a koncentrált ipari állattartás jelei. Bár hazánkban ritkábban hallani a brithez hasonló nagyságrendű projektekről, a vidéki közösségek egyre gyakrabban szembesülnek a nagyüzemi sertés- vagy baromfitelepek okozta szag- és zajterheléssel, vízszennyezéssel és egészségügyi kockázatokkal. A Békés, Hajdú-Bihar vagy Tolna megyékben is volt már példa arra, hogy egy-egy ipari telep létesítése komoly lakossági tiltakozást váltott ki.
A brit példa azt mutatja, hogy a közösségeknek van beleszólása saját környezetük jövőjébe – ha élnek vele. A környezeti hatásvizsgálatok, a társadalmi egyeztetések, valamint a szakmai és civil vélemények bevonása nélkülözhetetlen, ha valóban fenntartható mezőgazdaságot szeretnénk kialakítani.
A jövő kérdése: hogyan lehet etikus és fenntartható az állattartás?
A globális trendek egyre inkább az alternatív fehérjeforrások, a kisebb léptékű, helyi gazdaságok és a regeneratív mezőgazdaság irányába mutatnak. A nagyipari farmok környezeti és társadalmi ára egyre nyilvánvalóbbá válik. A norfolki megafarm elutasítása figyelmeztetés lehet: eljött az idő, hogy újragondoljuk az élelmiszertermelés módját.
A norfolki eset több mint egy helyi ügy: iránytű lehet Európa és Magyarország számára is abban, hogyan lehet felelősségteljesen viszonyulni az ipari állattartáshoz. Az élelmiszeripar jövője nem választható el a környezet jövőjétől – és ezen a téren mindannyiunknak van szerepe.
Ajánljuk még:
