Kiderült: a fűvel táplált marha húsának előállítása nem feltétlenül jár kisebb szén-dioxid-kibocsátással, sőt egyes esetekben nagyobb lehet a környezeti terhelés. A kérdés Magyarországon is releváns, hiszen hazánkban is nő az érdeklődés a „bio” és „természetes” húsfélék iránt.
Zöldebb hús? Nem olyan egyszerű marha
A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) nevű rangos tudományos folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint a fűvel táplált marhák húsának környezeti lábnyoma sokkal összetettebb kérdés, mint azt sokan korábban gondolták.
A kutatás során különböző szcenáriókat vizsgáltak meg: milyen lenne a szén-dioxid-kibocsátás, ha a világon minden marhát fűvel etetnének, és milyen, ha a jelenlegi, ipari rendszer szerint zajlik a tenyésztés. Az eredmények meglepőek: még a legoptimistább modellek szerint sem csökkenne jelentősen a kibocsátás, sőt bizonyos esetekben nőne is.
Mi a helyzet az állatjóléttel és a helyi hatásokkal? marha
Nem lehet azonban csupán az üvegházhatású gázokra koncentrálni. A fűvel táplált rendszerek előnyei közé tartozik az állatjólét javulása, hiszen az állatok természetesebb környezetben élhetnek. Emellett a helyi vízszennyezés és a trágyakezelés is kevésbé problémás lehet a legeltetett rendszerekben.
Ugyanakkor a tanulmány szerint ezek nem feltétlenül kompenzálják az éghajlati hatásokat. A szakértők arra figyelmeztetnek: nem érdemes idealizálni egyetlen termelési rendszert sem – a teljes kép sokkal árnyaltabb.
Magyar kontextus: a „háztáji” hús zöldebb?
Magyarországon is egyre többen keresik a „természetesebb”, vidéki környezetben nevelt állatok húsát. A vásárlók egy része úgy gondolja, hogy a falusi portán nevelt tehén húsa nemcsak finomabb, hanem egészségesebb és fenntarthatóbb is.
Továbbá fontos látni, hogy még a magyar háztáji marhatenyésztés esetén is sok függ a konkrét gazdálkodási módszerektől.
Emellett hazánkban sincs még széles körű adat arról, hogy a különféle tenyésztési formák milyen pontos környezeti hatásokkal járnak – ez egy fontos kutatási irány lehet a jövőben.
A megoldás: kevesebb hús, tudatosabb döntések
A tanulmány szerzői és más klímakutatók is egyetértenek abban, hogy a legnagyobb környezeti előnyt nem az egyik vagy másik termelési mód választása hozná, hanem a húsfogyasztás általános csökkentése.
Alternatív megoldásként felmerülhetnek a növényi alapú húshelyettesítők, amelyek egyre népszerűbbek Magyarországon is. Az új technológiák, például a laborhús vagy a fermentációval előállított fehérjék szintén ígéretes területek, bár ezek elérhetősége és fogyasztói elfogadottsága még korlátozott.
Sok pozitívumuk van a legeltetett rendszereknek, de az éghajlati hatások szempontjából nem biztos, hogy előnyösebbek. A magyar fogyasztók és gazdák számára is fontos lenne átgondolni: mit jelent valójában a fenntartható húsfogyasztás. A válasz összetett, és nem biztos, hogy a legeltetett marha a kulcsa – lehet, hogy inkább a tányérunk tartalmán és annak gyakoriságán kell változtatni.
Ajánljuk még:
