„Sürgető felhívást teszek közzé: kezdjünk új párbeszédet arról, miként építsük bolygónk jövőjét. Olyan megbeszélésre van szükség, amely valamennyiünket egyesít, mert a környezettel kapcsolatos kihívás, melyet megélünk, és annak emberi gyökerei mindannyiunkat érdekelnek és érintenek” – áll Ferenc pápa Laudato Si’ kezdetű 2015-ös enciklikájában. Nyolc év elteltével, a 2023-as Laudate Deum apostoli buzdításában viszont már a klímatárgyalások kudarcairól és a megfelelő akarat hiányáról írt, és hogy a gazdagabb országok nem tesznek erőfeszítéséket a klímaválság okozta károk enyhítésére.
– ezek azért igencsak erős szavak a pápától. Levelében további kilenc pontban foglalta össze a klímaváltozás valóságosságát, és hogy miért nem beszélhetünk természetes folyamatokról.
A körlevélben megfogalmazott célokat egyelőre sajnos nem sikerült elérni, és a holtpont, amelyet a pápa emlegetett, ahonnét már visszafordíthatatlan éghajlat-változási folyamatokról beszélhetünk, egyre közelebbi tűnik.

Szintén érdekes felvetés, hogy a pápa e témában írt körlevele teljesen más szemszögből engedi megvizsgálni a klímaváltozás kérdéskörét. Korábban kizárólag politikai, illetve tudományos megközelítések szempontrendszerei szerint volt elemezve a téma, Ferenc pápa ellenben ezt spirituális szintre emelte. Hozzá kell tenni, egyházon belül a pápát több kritika is érte ennek ügyében, mondván, hogy az alapvetően konzervatív katolikusok még akkor sem akarnak hallani a klímaváltozásról, ha arról maga a pápa tájékoztatja őket. A hívők egy másik tábora viszont akként vélekedik, érthetetlen, amikor azzal vádolták a pápát, hogy olyasmibe avatkozik, amihez nem ért: miután spirituális szintre emelte a klímaváltozás kérdését, de szakértőkre hivatkozik a szövegben, tehát tudományos alapokra támaszkodva hívta fel a problémára a figyelmet, ily módon a kritikák jogossága megkérdőjelezhető.
A pápa enciklikáinak sikerese eredményezhette azt, hogy az enciklika megjelenése után két kutatás szerint is megnőtt a környezetvédelmi és klímakérdések iránti érdeklődés. Az egyik kutatás Malcolm McCallum amerikai környezettudós nevéhez fűződik, aki kimutatta, hogy a Laudato Si’ megjelenésével főként a keresztény országokban megnőtt a környezetvédelmi témák iránti érdeklődés. McCallum szerint itt az egyház „kavicsot dobott az állóvízbe”, legalábbis ami a Google-kereséseket illeti.
De nem csak a katolikusok házán belül kavartak nagy port Ferenc pápa enciklikái, a Laudato Si’ a tudomány területén is nagy karriert futott be. Öt évvel a körlevelek publikálást követően 238 olyan tudományos publikáció látott napvilágot, amik a körlevélre hivatkoztak – köztük 50 magas impakt faktorú (a tudományos folyóiratok színvonalát jelző mérőszám, amit az alapján határoznak meg, hogy a benne megjelenő cikkekre hányszor hivatkoztak más folyóiratok cikkeiben) lapban jelent meg.

Ferenc pápa enciklikáiban olyan korábbi pápákra is utalt, többek között II. János Pál pápára is, akik ökológiai megtérésre szólították fel a világ népét. És ez innentől kezdve már nem magánügy, a világ sora múlik rajta. És ahogy a pápa is írta, a klímaváltozás nem is annyira a bolygóról szól, hanem arról, amit Isten az emberre bízott.