A talajban van elegendő nedvesség, és a hőmérsékleti viszonyok is kedvezőek, így a csírázással és a keléssel nem lesz gond, hangsúlyozzák a szakemberek. Minden remény megvan arra, hogy a vetőmag földbe juttatása április végéig befejeződik Szerbiában. A tavaszi fagy viszont hatalmas vámot szedett az idei termésből, sok növényfaj megtermékenyülését pedig a tömeges méhpusztulás teszi kockára.

Kedvező körülmény, hogy az előrejelzés szerint még várható kisebb-nagyobb mennyiségű eső, aminek köszönhetően a növényzet fejlődése a következő hetekben akadálymentes lehet. Az agronómusok azt javasolják a növénytermesztőknek, hogy lehetőleg a rövidebb tenyészidejű hibrideket, a kukorica esetében a 200-as, 300-as és legfeljebb a 400-as érési csoportba tartozókat részesítsék előnyben, a kései hibridekkel semmiképpen ne kísérletezzenek. Ez a késve kezdődött vetés és az utóbbi években gyakran jelentkező nyári nedvességhiány káros következményeinek csökkentése miatt is fontos lehet.

Goran Bekavac, az Újvidéki mezőgazdasági kutatóintézet szakembere arra figyelmeztet,

Vajdaságban az őszi vetések jó állapotban vannak. A kalászos gabonák erőteljes fejlődésnek indultak, szárba szökkenés időszakába értek, az olajrepce pedig intenzíven virágzik. Április közepe óta sárgulnak a repcetáblák egész Vajdaságban. Egy a gond ezzel kapcsolatban: nagy szükség volna a beporzást segítő méhek munkájára, de az elmúlt hónapok folyamán a szerbiai méhállomány sajnos megfeleződött, így félő, hogy a rovarbeporzású növények esetében nem lesz tökéletes a megtermékenyülés, ezért a hozam kisebb lehet a vártnál. A kalászosok esetében a levegő magas páratartalma miatt megjelentek a növényi betegségek, ezért a termelők többsége elvégezte a gombaölő szeres permetezést. A repcében pedig már túl vannak a repcefénybogár elleni vegyszeres védekezésen.

A dolgok jelenlegi állása szerint biztosra vehető, hogy ezen a tavaszon Szerbiában csökkeni fog a szója és a kukorica vetésterülete, ezzel szemben nagyobb területen kerül földbe a napraforgómag és a téli-tavaszi nedvességet jobban hasznosító őszi vetésű növényeket is nagyobb területen termesztenek, mint az elmúlt években – hangsúlyozta Željko Galetin agrárközgazdász. Mint mondta, ez a változás szükségszerű, ugyanis a szerbiai szántóföldeknek csak elenyésző, mindössez 1,5 százalékát lehet öntözni, a területek 98,5 százalékán a termés elsősorban az időjárási körülményektől függ.

Két hullámban érkezett a hideg Szerbiában

Március 19-én hajnalban a hőmérő higanyszála helyenként mínusz 7 ºC-ig süllyedt Szerbiában. Ez a fagy teljesen tönkretette a kajszivirágokat, így termés idén nem várható. A későn virágzó fajták túlélték ugyan az első fagyhullámot, de aztán április 7-én újabb hideghullám érte el a térséget, és ez a helyenként mínusz 6 ºC-os fagy a maradék gyümölcskezdeményeket is tönkretette. A kajszibarack mellett óriási kárt szenvedtek az őszibarack-, a cseresznye-, a meggy-, a szilva-, a ringló- és a körteültetvények is. Egyedül a később virágzó almafajtákról bízhatnak a termelők számottevő terméssel.

A gyümölcstermesztők közül, aki tehette, füstöléssel igyekezett menteni a menthetőt, de mínusz 6 ºC-on ez a módszer nem segített. A szakemberek a porlasztásos öntözést javasolnák, Szerbiában azonban nem adottak a gazdasági feltételek ahhoz, hogy a termelők hektáronként 40 köbméter vizet elhasználjanak ahhoz, hogy a víz fagyásakor keletkező látens hő megvédje a növényzetet a fagykártól. Pedig ezzel a módszerrel szélmentes időben mínusz 6, mínusz 8 ºC-ig megmenthető a növényzet.

Dejan Đurović, a belgrádi mezőgazdasági kar tanára szerint a fagykár azontúl, hogy hatalmas vámot vett az idei termésből, annak minőségét is jelentősen rontani fogja. Ez pedig szerinte elsősorban

Idén pedig ezek károsodtak a legnagyobb mértékben. A később virágzó almafajták jelenlegi állapotuk alapján jó termést ígérnek.

Zoran Keserović, az Újvidéki mezőgazdasági kar tanára úgy becsüli, hogy a márciusi és az áprilisi fagy 100 ezer tonnával csökkentette az idei gyümölcstermést Szerbiában. Ez az elmúlt húsz év legnagyobb fagykára a szerbiai gyümölcsösökben. Goran Đaković agrárközgazdász szerint tájegységtől függően a fagy 30 és 90 százalék közötti károkat okozott a szerbiai gyümölcsösökben. Emiatt idén drága lesz a hazai gyümölcs az országban. Másrészt a szükségletek kielégítésére behozatalra is szükség lesz. Észak-Macedóniában, Bulgáriában és Romániában is hasonló károkat okozott a fagy – tette hozzá.

Új mezőgazdasági miniszter

Szerbiában április 16-án sor került a kormány átalakítására. A 31 miniszteri poszt egyharmadát új személyek töltik be. Dragana Glamočić személyében a mezőgazdasági tárcát is új ember vezeti. Goran Đaković agrárközgazdász szerint Dragana Glamočić jó választás, ugyanis a szakmát képviseli, kiváló állattenyésztési szakember hírében áll. Épp ezért bízni lehet abban, hogy a jobb sorsra érdemes ágazat helyzetét képes lesz majd reálisan felmérni és olyan hatékony intézkedésekkel segíteni, amely hozzájárul az élelmiszer-termelők helyzetének javításához.

Emellett az élelmiszerimport vonatkozásában is radikális lépéseket követelnek tőle, különben, mint mondják, a döm­ping­áron behozott hús, tej és zöldségfélék kilátástalan helyzetbe hozzák a szerbiai termelőket.