Észak- Amerikában őshonos, 10-15 cm magas, terebélyes, sűrű párnát képező évelő az árlevelű lángvirág. Áttelelő, sötétzöld lombozata télen is mutatós.
Legyökerező száraival sűrűn takarja a talajt, így nemcsak dekoratív talajtakaró, hanem gyomelnyomó hatása is kiemelkedő.
Az árlevelű lángvirág tűszerű, keskeny, lándzsa alakú, apró levelei virágzáskor alig látszanak. Tavasszal, április- májusban hozza kicsiny, fehér, rózsaszín, lila, vagy fehéren cirmos virágait. Az ötszirmú virágok torkában legtöbbször apró sötétebb árnyalatú foltok hívják fel magukra a figyelmet.
Mérsékelten száraz, jó vízáteresztő, laza szerkezetű, homokos, lúgos vagy semleges kémhatású talajt kedvel.
Trágyázásra nincs szükség, közepes tápanyag tartalmú talajon érzi jól magát. Napos helyre ültessük, de a félárnyékot is jól tűri, bár a virágzás dúsabb és látványosabb lesz napos fekvésben.
Kis vízigényű növény, begyökeresedést követően jó szárazságtűrő, de tartósan aszályos időben meghálálja az öntözést.
Virágzás után megéri egy kicsit törődni vele.
A metszéssel elősegítjük az új hajtások növekedését, és megőrizhetjük a rendezett, párnás megjelenést. Télire nem igényel védelmet, teljesen fagytűrő.
Szaporíthatjuk tőosztással vagy dugványozással. Legegyszerűbb, ha a nagy töveket több részre szétválasztva ültetjük új helyre tavasszal elvirágzás után vagy szeptemberben. A zöld dugványokat elvirágzás után vágjunk, hogy gyökeresedés után a tél előtt még meg tudjanak erősödni a növények.
Társítsuk íriszekkel, tulipánokkal, nárciszokkal, varjúhájakkal, kék csenkesszel, pázsitszegfűvel vagy más színű lángvirágokkal!
Ajánljuk még:
