Kerti növényeink közül szőlőn, uborkán, almán, köszmétén, rózsán, japán kecskerágón fertőz a leggyakrabban a lisztharmat, de gyakorlatilag minden növénynek megvan a maga fertőzése. Hazánkban körülbelül 100 különböző faj él, vannak köztük egy növényre szakosodottak és számos növényfajt megfertőzők is. Különösen akkor veszélyesek, ha mérsékelten meleg és páradús az időjárás, a legtöbb lisztharmatgomba 15-25 °C körül érzi magát a legjobban. A fertőzéshez viszonylag rövid levélnedvesség is elég, a sok eső viszont lemossa a gombafonalakat a levélről. Ugyancsak károsítja a gombát az erős napsugárzás.

Fotó: Horváth Csilla
Felszíni elhelyezkedése miatt lehet a gombafonalat perzselő, kiszárító vagy „befullasztó” anyagokkal védekezni ellene, ilyenek az olajok. Narancsolajat tartalmaz a Prev-Gold, ami kiszárítja a gombát, és puha testű rovarok, levéltetvek, atkák is ellen hatékony. Lisztharmat ellen 0,4-0,6%-os töménységben permetezzünk vele, ügyelve a jó fedettségre. Az egyszerű anyagként növényvédelemre is használható napraforgóolaj hatása nem ezen a dehidratáláson alapszik, hanem bevonva a felületet, a gomba légzését gátolja. Paradicsomban ajánlott a használata 0,1-0,5%-os hideg vizes szuszpenzió formájában. Száz négyzetméterre 5-10 liter permetlé az adagja. Virágzáskor viszont ne permetezzünk vele, mert gátolja a megtermékenyülést.
Sózott lisztharmat
A konyhasó is vizet von el a gombafonalakból, szőlőlisztharmat ellen lehet védekezni vele, 10 literben feloldott 60-200 grammos töménységben. Egy tenyészidőben csak kétszer alkalmazzuk ezt amódszert, és a második kezelésnél már kevesebb sót használjunk. Lehetőleg ne csöpögjön le a permetlé a földre.

Fotó: Horváth Csilla
A szódabikarbóna (nátrium-hidrogén-karbonát) a felszín kémhatásának a megváltoztatásával rontja a gomba életfeltételeit. Általánosan beválik a lisztharmatgombák ellen, 10 liter vízbe 33-100 gramm az adagja. Hasonlóan működik az M-Guard nevű készítmény, ami nem más, mint kálium-karbonát. Ez is erősen lúgossá teszi a levél felszínét és a lisztharmat kevésbé tud megtelepedni rajta. Ezen túlmenően kálium-lombtrágyaként is működik, erősíti a növények szárazságtűrését és általános erőnlétjavító, ami tovább javítja a védekezésünk hatékonyságát. Adagja 10 liter vízhez 45-50 gramm. Egy tenyészidőben legfeljebb 8 alkalommal használjuk, a permetezési forduló 7 nap. Csonthéjasok, szőlő és dísznövények esetében bevált a magnézium-hidroxid, amiből 10 liter vízhez 35 grammot kell adni. Ezt a fehér port eredetileg savlekötőként és hashajtóként használjuk.

Fotó: Horváth Csilla
Ismert gombaölő hatású anyag a mezei zsurló kivonata, amit már nem kell magunknak elkészíteni, kész oldatként kapható a gazdaboltokban. Száz négyzetméterre 1-1,5 deciliter kell belőle, 3-5 liter permetlében. Az adagolásnál az adott termék töménységét kell figyelembe venni, amit a címkén feltüntettek! Lisztharmat ellen a fűzfakéregből készült főzet is bevethető, de csak 25°C alatti hőmérsékleten.
Végül pedig a tej és a tejsavó is alkalmas a lisztharmat leküzdésére. A tejsavót egyszerű anyagként a kabakosok védelmére ajánlják, adagja 10 liter vízhez 0,6-3 deciliter. Miután megjelentek a virágkezdemények, már ne használjuk. A permetezést nappal, lehetőleg a reggeli órákban kell végrehajtani. Tehéntejjel a szőlő lisztharmatát védhetjük ki, 1-4 literes adagban 10 liter vízhez keverve.
A Hopp-villa titkos édenkertje – ázsiai oázis Budapest közepén – Magyar Mezőgazdaság
A nárcisz minden része mérgező, korábban mégis „gyógynövény” volt – Magyar Mezőgazdaság