0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. május 16.

Wanted: Indiai teknőspajzstetű

Keresik az alábbi mókás álruhába bújt kártevőt: fiatalon fehér, összenyomott varázslókalap álcát húz, idősen inkább egy pattogatottkukoricához hasonlít. Nem vicc, gyümölcsfák vagy díszcserjék ágain bukkanhatunk rájuk. Segítsd te is a nyomozást!

A legtöbb pajzstetű nagyon apró ahhoz, hogy a kártevők iránt érdeklődő embereket hatékonyan be lehessen vonni egy tudományos kutatásba. Most azonban itt a lehetőség, hogy bárkiből rovarvadász legyen, hiszen most egy nagyobb termetű, akár fél centis nagyságot is elérő, jellegzetes külsejű fajt kutatnak, ami könnyen beazonosítható!

WANTED! Keresik a képeken látható kártevőt!

Terjedőben lévő idegenhonos inváziós faj. Több városi parkban megtalálták az elmúlt években, és nem lehetetlen, hogy sokkal jobban elterjedt már, mint amiről eddig a kutatók tudomást szereztek. Eddig leginkább városi fásszárú dísznövényeken találták meg, de tápnövényei között számos gyümölcs (alma, körte, szilva, cseresznye, őszibarack, mandula stb.) is szerepel, így azokat is veszélyeztetheti, ezért fontos lenne az indiai teknőspajzstetű elterjedésének minél pontosabb feltérképezése.

Hogyan néz ki az indiai teknőspajzstetű?

Mint egy fehér varázslókalap összenyomva, vagy ha nagyon öreg, akkor úgy, mint egy darab pattogatott kukorica. Na jó, kicsit tudományosabban következőképpen íródik: Az indiai teknőspajzstetű 2–3 mm-es vörösbarna színű és ovális alakú. A háti oldalon 3–6 mm átmérőjű piszkosfehér sokszor rózsaszínes, kupola alakú viaszhéj borítja, amely szarvszerűen kicsúcsosodik (tulajdonképpen ezt látjuk).

teknőspajzstetű

Hol keressük az indiai teknőspajzstetűt?

Leginkább fásszárú növényeken, dísznövényeken, méghozzá az ágakon, gallyakon, ritkább esetekben leveleken, szárakon. Polifág, azaz sok tápnövényű faj, összesen több mint 120 tápnövénye ismert.

Legismertebb tápnövényei:
zöld juhar
ezüst juhar
juhatlevelű platán
eperfa
nyugati ostorfa
babérmeggy

Az indiai teknőspajzstetű kártétele

A szívogatásuk révén negatív hatással vannak a tápnövény általános kondíciójára, magasságára, levélszámára, levél területére, illetve korai levélveszteség jelenhet meg. Az általuk kiválasztott mézharmaton korompenész telepedhet meg, ami pedig a növény fotoszintézisét károsan befolyásolhatja, ezért fogékonyabbak lehetnek egyéb kórokozókra is.

teknőspajzstetű

Mit tegyünk, ha megtaláltuk az indiai teknőspajzstetűt?

Fotózzuk le és töltsük fel a Facebook Pajzstetű Citizen Science oldalára! Szuper lenne, ha valamiféle GPS koordináta is lenne hozzá, estleg pár sor, hogy hol, milyen növényen található. Hagyjuk a tetűt a megtalálási helyén, mert valószínűleg a szakemberek kijönnek és szemrevételezik, illetve mintát vesznek belőle. A jutalom pedig a dicsőség, hogy a közösségi tudomány (Citizen science) részesei lehetünk és hozzájárulhatunk a növények védelméhez is.

A pajzstetvek kutatásával a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete foglalkozik. További részletes infó tudományosabb formában itt olvasható!

Az iménti közösségi kutatásnak már meg is van az első eredménye, Budapest 3. kerületéből jelentkezett is az első megtaláló. A keresés azonban tovább folytatódik!

A Hopp-villa titkos édenkertje – ázsiai oázis Budapest közepén – Magyar Mezőgazdaság

Most kell keresni az amerikai szőlőkabóca lárváit a levélfonákon – Magyar Mezőgazdaság

Forrás: magyarmezogazdasag.hu