Úrhidai sáfrány- és gyümölcsmúzeum
A közel tíz éve kezdődött próbálkozás annyira sikeresnek bizonyult, hogy mára évi nagyjából másfél kiló fűszerrel az úrhidai sáfránykert lett a legnagyobb hazai prémium minőséget előállító sáfránytermesztő családi gazdaság.
A jóféle sáfrány (Crocus sativus) a legdrágább és az egyik legrégebb óta termesztett gyógy- és fűszernövény a világon. Számos legenda szól afrodiziákum voltáról és rákmegelőző hatásáról, amelyet mára sok-sok tudományos kutatás és kísérlet is alátámaszt. A spanyol konyhában általánosan használt fűszer termesztése nem ismeretlen a Kárpát-medencében sem. A 15. század közepén Magyarország a legjelentősebb termesztők közé tartozott Európában, minőségben és mennyiségben egyaránt.
A jó bortermő vidék a sáfránynak is kiváló
A sáfrány termesztése az úrhidai kéthektáros családi gazdaságban műtrágya és vegyszer felhasználása nélkül történik, ami az egyik feltétele a kiváló minőségnek. A termesztés nem igazán gépesíthető, szinte az összes munkafolyamat kézi munkaerőt igényel. A jó minőségű alapanyagot a spanyolországi La Manchában felszámolt egyik ültetvény hagymagumói adták, melyek spanyol szelekcióban nemesített toledói klónok, nagyobb virágmérettel és magasabb hatóanyag- tartalommal. A családi ház hátsó kertjében kialakított ültetvény kisebb-nagyobb sáfrányparcellái néhol az idősödő gyümölcsös sorközeiben kaptak helyet, míg mások szabad ágyásokban nevelkednek.
A sáfrány termesztése
A telepítés nyár végén kezdődik a hagymagumók elültetésével. Ideális a napos fekvésű, jól megmunkált, gyommentes, komposzttal dúsított laza vagy középkötött talaj, amelybe augusztus 20-ig kell a földbe kerülniük a gumóknak hagyományosan 10 × 10 vagy 15 × 15 centiméteres hálóban.
A virágok október elejétől egészen decemberig, enyhébb időben akár januárig elhúzódóan virítanak. Alapvetően a sáfrány négy-hat évig marad egy helyen, utána szedik fel a gumókat. Ennek az az oka, hogy addigra besűrűsödik az ültetvény és nagyon lelassul a virágok szedése, illetve a hagymagumók is már olyan nagy telepet alkotnak, hogy az újonnan fejlesztettek elaprózódnak.
A sáfrány tápanyag-utánpótlása télen 3-4 cm érett, a felszínen elterített komposztált lótrágyával történik. A szerves trágyázás és a mikorrhizás kezelés hátulütője viszont az erős gyomterhelés, ami plusz kézi munkát ad a család számára az év folyamán. Nem tartozik a vízigényes növények közé, az 500 mm csapadékmennyiség nagy részét leginkább ősszel és tél végén igényli, aszályos időszakban ezt öntözéssel pótolják. Az egyre melegedő klíma szerencsére nincs negatív hatással a sáfránytermesztésre, mivel a nyár folyamán a hagymagumó a földben „téli álmot” alszik, így nem zavarja a hőség.
Legnagyobb feladat a virágszüret
A sáfránytermesztés legnagyobb kihívása a virágszüret, melyet rendszerint ugyanaz a húsz családtag végez. Tradicionálisan október elejétől három hét a fő szüreti szezon, ebben az időszakban reggeltől estig tart az embert próbáló munka. Rengeteg türelmet igényel a bíbelődés, egy kilogramm szárított sáfránybibéhez közel 320 ezer virágra és 400 munkaórára van szükség.
