Mit tehetünk az önellátás erősítése érdekében?
A problémákból a megoldások is adódnak. Dr. Gyuricza Csaba négy sürgős teendőt javasolt:
- Stabil és fenntartható agrárellátás: figyelembe véve a klímaváltozást, járványveszélyt és a globális ellátási láncok sérülékenységét.
- Élet- és versenyképes regionális feldolgozó üzemek kialakítása.
- Hatékonyságjavításban rejlő tartalékok feltárása és kiaknázása.
- Rövid ellátási láncokat támogató, hatékony logisztikai infrastruktúra kialakítása.
A MATE vezetőjeként kiemelte az egyetem szerepét is, mint fogalmazot ez a klímaadaptációs agrárstratégia kidolgozása, a gyakorlatorientált képzések, a kockázatkezelést segítő gazdaságtervezési modellek, és az agrárdigitalizációs program. Dr. Gyuricza Csaba szerint mindezek együttesen egy szemléletváltást jelentenek, ami elengedhetetlen a valódi élelmezési szuverenitás és önrendelkezés eléréséhez Magyarországon és Európában egyaránt.
Árréstop, importnyomás és fenntartható jövő – Kerekasztal-beszélgetés a hazai élelmiszeripar értékesítési lehetőségeiről
Fotó: Portfolio
Az első negyedéves adatok szerint a belföldi élelmiszer-értékesítés stagnált, míg az export enyhe visszaesést mutatott.
A magasan feldolgozott termékek aránya az exporton belül kedvezően, 40% fölé tolódott, a cél az 50% elérése az évtized végére. Azonban az európai gazdasági problémák hátráltatják a magasabb minőségű magyar termékek exportját.
Az árréstopok bevezetése nem generált jelentős változást a fogyasztásban, de feszültté tette a beszállítók és a kereskedők viszonyát. A szabályozott termékkörökben megnőtt az import iránti igény, és a „brand” termékek forgalma is nőtt, mivel árrésüket a saját márkások szintjére kellett csökkenteni. Azonban ezen termékek jelentős része importból származik. A sapka alá nem tartozó termékeknél a kereskedők nyomást gyakorolnak az átadási árak csökkentésére, kompenzálva ezzel az elvesztett árrést.
Az alapanyag-ellátás sérülékenységét jól mutatja a madárinfluenza helyzete, ahol a túlzott kitörések Magyarországon alapvető problémára utalnak, gátolva a kiszámítható gyártást és fejlesztést. Az iparág vezetői szerint a tömegtermékek piacán a jól szervezett termékpályák versenyeznek, ezért elengedhetetlen a szervezett integrációk kialakítása.
A fogyasztás lassú növekedése ellenére a magyar lakosság megtakarításai rekord szinten vannak, ami az inflációs sokk feldolgozásának és egyfajta biztonsági pufferzóna kiépítésének tudható be.
Az import visszaszorításához minőségibb, feldolgozottabb magyar termékekre, valamint a fogyasztóvédelem erősítésére van szükség a rossz minőségű importkészítményekkel szemben. Azonos ellenőrzéseket kellene alkalmazni a külföldi beszállítókkal szemben is, mint a hazai gyártókkal.
A jövőre nézve a nemzetközi kockázatok – német gazdaságpolitika, vámháború, ukrajnai helyzet – csökkenése reményre ad okot. A szakértők szerint a rendelkezésre álló fejlesztési források hatékony felhasználása, a stratégiai nyugalom és a feldolgozottsági szint erősítése alapvető a magyar élelmiszeripar jövőbeni sikeréhez.
