0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Világbajnok kecskesajtok Etyekről: náluk valóra vált minden sajtkészítő álma

Magyar kecskesajt először kapott SuperGold díjat a világ egyik legrangosabb sajtversenyén, a World Cheese Awards-on 2019-ben, és azóta minden évben éremmel jutalmazzák az Etyeki Kecskesajt Manufaktúra sajtjait.

Sajtok, díjak és tervek Etyeki Kecskesajt Manufaktúra

A kecskék tejéből többféle típusú sajt készül. Vannak minimum három hónapos érlelésű sajtok, és újabban egyéves, hosszan érlelt változatot is készítenek, ami a versenyeken nagy sikert aratott – ezüst­érmet kapott. Oktávia erre különösen büszke, mert nehéz jó érlelt sajtot készíteni. A portfólióba tartoznak nemes penésszel érő lágy sajtok, friss sajtok, különféle ízesítésű krémsajtok és grillsajt, ez utóbbi is egész évben elérhető. Természetesen a gomolya sem marad ki a sorból, a nálunk oly népszerű lilahagymás ízesítésűt szintén díjazták az egyik nemzetközi versenyen, ahol azért figyeltek fel rá, mert külföldön kuriózumnak számít.

– A férjem versenyszellemének köszönhetően, amihez azóta már én is csatlakoztam, 2019-ben neveztük az első sajtot egy komolyabb nemzetközi megmérettetésre – emlékszik az első kihívásra Oktávia.

Az akkor frissen kikísérletezett camembert típusú sajttal indultak, és rögtön ölükbe hullott egy SuperGold díj, amire azóta is nagyon büszkék.

Számukra ez azt is jelentette, hogy érdemes megmérettetni a termékeiket, amelyek azóta is nagy sikereket érnek el a versenyeken. Azt mondják, még nekik is hihetetlen, hogy a kicsi sajtmanufaktúrájuk két SuperGold díjat kapott az elmúlt években. Minden sajtkészítő álma, hogy legyen legalább egy ilyen elismerése. Adódik a kérdés, hogyan lehet ezt elérni olyan versenyeken, ahol százéves múltra visszatekintő sajtkészítő dinasztiák termékei is a zsűri elé kerülnek.

Etyeki Éji Sudár

– Közel egy évtizednyi kísérletezéssel és tökéletesítéssel a hátunk mögött azt valljuk, hogy sajtjaink esszenciája a részletekben rejlik. A tanyasi friss levegőn, saját biominősítésű szénánkon nevelkedett kecskéink az odafigyelést és a szeretetet kiváló minőségű tejjel hálálják meg. Ez a teljes értékű kecsketej elengedhetetlen összetevője a tradicionális módon, tartósítószerek és ízfokozók nélkül, folyamatosan magas minőségben előállított termékeinknek – vallja Oktávia.

Napi 300-500 liter tejet dolgoznak fel, és egész évben készítenek friss sajtot – azt mondják, ebben nincs versenytársuk. A téli hónapokban jellemzően csak érlelt sajtok érhetők el a piacon, de ők a szaporítást úgy alakítják, hogy télen is jusson tej a friss sajtkészítéshez. Ez nagy előny, mert az éttermek egész évben számíthatnak rá.

További ötleteik is vannak, jelenleg az érlelt sajtok fűszerezésére. Eddig natúr és görögszénamaggal ízesített változat készült, de a fogyasztók igénylik a változatosabb ízeket. A kísérlet része megtapasztalni, melyik fűszer passzol a kecsketejhez és a hosszú érleléshez.

Nem rövid a folyamat, hiszen három hónapot kell várni az eredményre. Emellett a csomagolástechnikára is fókuszálnak, hiszen fontos, hogy a rövid lejáratú, friss sajtokat is biztonsággal tudják eljuttatni a fogyasztókhoz, a termékek jól szállíthatók legyenek.

Szánentáli törzstenyészet adja a tejet

A hobbi kecsketartás mára teljesen átalakult, jelenleg több mint 300 egyedből áll az állomány.

– Amikor az udvart 26 kecske lakta, döntenünk kellett, hogyan tovább. Akkor szintet léptünk, vásároltunk egy tanyát Tabajdon, öreg istállókkal, amit folyamatosan bővítettünk, új istállók, fejőház készült. Tudatos lépés volt, tudtuk, ha a sajt­üzemet fejleszteni szeretnénk, jó tejre van szükségünk – veszi át a szót Vida János. – Továbbra is azt gondoljuk, hogy saját tejből tudjuk a legjobb sajtot készíteni, mert ismerjük a tartás és a takarmányozás körülményeit.

Az állomány lépésről lépésre gyarapodott, 50 szánentáli fajta érkezett egy ausztriai törzstenyészetből, ez lett felszaporítva. Jelenleg több mint 300 kecskéjük van és 200-at fejnek rendszeresen.

Kizárólag a szánentáli fajtával foglalkoznak, amely már ellenőrzött állomány. Ismereteik szerint jelenleg a legnagyobb létszámú törzsállománnyal rendelkeznek Magyarországon. Törzstenyészet lévén jogosultak a tenyészállat-kibocsátásra is, adhatnának törzskönyvezett tenyészállatot, de eddig nem éltek ezzel a lehetőséggel, mert elsősorban tejet termelnek.

A takarmányt maguk termelik 100 hektáron, amelynek 70 százaléka ökológiai gazdálkodás. Az összes terület fele lucerna, amiből széna készül, a másik részén gabonát termelnek, jellemzően árpát, mert ezt adják a kecskéknek, amiket istállóban és kifutóban tartanak.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: