Szöveg, fotók: Rosta Gábor

Ha már készen van, sőt néhány sikeres szezonon is túlvan a kert, az még önmagában nem jelenti, hogy működőképes is lenne. Kell egy személy, esetleg egy szűk csoport, aki végiggondolja a teendőket, összehívja a kertgyűléseket, kapcsolatot tart az önkormányzattal, nyilvántartja a kert eszközeit, kézben tartja a kert belső és külső kommunikációját. A cél mindig az, hogy sikeres és nyugodt szezonja legyen a kertnek és a közösségnek egyaránt.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a vezetetlen kert nem működik, minden össze-vissza fog történni, nagyon gyorsan hanyatlásnak indul a kert és a közösség is. A legtöbb kommunakert abba a hibába esik, hogy bíznak a közösség erejében, de nem veszik figyelembe, hogy ha nincs végiggondolt irányítás, tervezett szezon, az egész ügy célt téveszt és elhal. Valahogy úgy kell felfogni a kertközösséget, mint egy céget, szervezetet. Sokféle ember, sokféle képesség gyűlik össze, amelyeket egy irányba kell terelni a cél érdekében.

Fontos, hogy

A kertvezető szervez, koordinál, és persze ő is kiveszi a részét a fizikai munkából.

A jó kertvezető legfőbb tulajdonságai

• Legyen jó kertész, de még inkább képes legyen szót érteni sokféle emberrel, ezért gyakran tanárok, vezetéshez szokott személyek a legjobb kertvezetők. Képesnek kell lennie a konfliktusok gyors és hatékony kezelésére. Emellett megfelelő szabadidővel kell rendelkeznie, hogy el tudja látni a feladatát.

• Értsen a gyűlések megszervezéséhez, levezetéséhez, mert a hatékony és lényegre törő kertgyűlések elengedhetetlenek. Érdekes megemlíteni, hogy a Covid-járvány idején csak online kertgyűlésekre volt lehetőség, és a tapasztalatok szerint ezek nem voltak olyan hatékonyak, mint a személyes megjelenés. Évente több alkalommal érdemes kertgyűlést tartani: szezonkezdetkor és szezonzáráskor, illetve év közben, ha igény van rá.

• A vezetés az első szezonban legyen egy személy feladata, mert a túl sok vélemény és ötlet akadályozhatja a hatékony és gördülékeny indulást. Viszont a következő szezonokra érdemes inkább koordinációs csoportot alapítani. Egy személynek hosszú távon sok a feladat, ezért megkönnyíti a munkát, ha több részfeladatra bontják.

Az egyharmad szabály

Minden közösségi kertről nagy általánosságban kimondható, hogy a tagok egyharmada aktívan részt vesz minden eseményen, a másik egyharmad csak a fontosabb feladatoknál jelenik meg, a harmadik harmad pedig csak néha vagy egyáltalán nem vesz részt a kert életében.

Számukra csak a saját ágyásuk a fontos, vagy rosszabb esetben az sem, ezért a szezon közepére elhagyatottá, gazossá válik, ami komoly problémát okoz. Ebben az esetben a kertvezetőnek lépnie kell és meg kell kérnie a hanyag kertészt, adja vissza az ágyását, hogy új, aktívabb tagot válasszon a közösség a várakozók közül. Szerencsére minden kertben hosszú a várólista. A kertszabályzat rögzíti az ilyenkor megteendő lépéseket: az ágyásukat elhanyagolókat írásbeli, majd szóbeli figyelmeztetés után a közösség kiszavazhatja a tagjai közül. Ezt nem érdemes halogatni, jobb, ha új, lelkes kerttag jön a hanyag kertész helyett.

Új tagok a kertben

Minden kertben hosszú várakozólista van, először érdemes a jelentkezők közül többet is meghívni a kertbe és ismertetni velük, hogy mivel jár a tagság. Gyakori az idealizmus a közösségi kertek működéséről, ezért hasznos az elején tisztázni, hogy milyen feladatokkal, kötelességekkel fognak találkozni és milyen haszonnal jár a tagság. Vannak, akik visszalépnek a jelentkezéstől, amikor megtudják, hogy a kert közös feladatokkal is jár, azon túl, hogy a saját ágyásukat kell művelniük. Amikor kiválasztottuk az új kerttagot, mutassuk be a következő kertgyűlésen, vegyük fel a levelezési listára, adjunk át neki minden tudást és jótanácsot, hogy könnyen és gyorsan beilleszkedhessen a közösségbe.

Minden tagnak képesnek kell lennie arra, hogy dolgozzon, hogy társuljon másokkal a kert jövőjével kapcsolatos döntések közös meghozatalához, valamint, hogy részt vegyen a kert fenntartásában, részese legyen a közösségi életnek. A közösségi kertek sikere a tagok együttműködésének az eredménye. A természet ettől függetlenül végzi a maga dolgát.

Működés hosszú távon

Közösségi kerteket évtizedekre építünk. Egyetlen olyan kert alapításában működtem közre, amely ismerten ideiglenesnek készült: a Böszi kert egy beépítésre szánt területen létesült, és az önkormányzat meg fogja szüntetni, ha létrejöhet a tervezett beruházás. A kertészek tudomásul vették, hogy ez a helyzet, így minden szezont ajándéknak élnek meg, és reménykednek, hogy esetleg lesz még egy újabb szezonjuk. Ugyanakkor a legidősebb kertem, az Első Kis-Pesti Kert idén a 12. szezonját fejezte be és az elmúlt években fontos része lett Kispest életének.

2012-ben New Yorkban a közösségi kertek szövetségének konferenciáján több ottani közösségi kertet is meglátogattunk, amelyek között voltak 40-50 éve működők is. Már senki nem emlékezett, hogy kik voltak az alapítók, már senki nem élt azok közül, akik annak idején elkezdték a városi kertművelést, és mégis szezonról szezonra újraindult a kertészkedés. Ehhez az kellett, hogy a város felismerje a közösségi kertek jótékony hatásait és elkezdje aktívan támogatni azokat.

Önkormányzatok és amortizáció

Ezeket a közösségi kerteket önkormányzati területeken, önkormányzati beruházásként hozzuk létre, az okos önkormányzatok a kerteket beillesztik a kerület úgynevezett zöldfelület-gazdálkodási tervébe. Ez annyit jelent, hogy az önkormányzat továbbra is részese a fenntartásnak. Minden eszköznek megvan az amortizációs ideje, leromlik, szétkorhad, pótolni kell, itt főleg az ágyáskeretek járnak nagyobb költséggel. Kilenc kert alapítása után azt kell mondanom, hogy nincs igazán jó megoldás az emelt ágyások kereteire. Legtöbbször fa ágyáskereteket alkalmazunk, azonban öt-hat év után korhadni kezdenek, tönkremennek.

A közösségi kertek évről évre gazdagodnak. Szinte hihetetlen, hogy mennyi fajta növény jelenik meg ezekben a kertekben. A második, harmadik szezontól egyre több lesz a virág és a gyümölcsfa. Gyakran meglátogatják a környékbeli iskolák és óvodák csoportjai, biológiaórát tartanak a kertben. A környék lakói is megkedvelik, mert szép és érdekes, hiszen mindennap más arcát mutatja. Az egyik legjobb érzés az, amikor idegen emberek a környékről megszólítanak és azt mondják, hogy szép lett a kert, gratulálok. Ez siker.

A kerttervező feladatai

• A tagok bevonása, a feladatok és a felelősség átruházása, valamint a konfliktusok megoldása.

• Koordináció, közösségépítés, az állandóság és a kohézió megteremtése és fenntartása.

• Megbeszélések, események szervezése.

• A kert képviselete, kapcsolattartás az önkormányzat kijelölt egységével.

• A kertszabályok és a házirend betartatása.

• A kommunikáció koordinálása.

• A bérleti szerződések, a költségvetés felügyelete.

• Az anyagi javak nyilvántartása.

• Célja az optimális működtetés, a hosszú távú fenntarthatóság elérése.