együttműködés Szerző: Rosta Gábor
Közhelyszerűen szoktam mondani, hogy egy közösségi kertben tíz százalék a kertészkedés és kilencven százalék a közösségi élet. Sokan a társaságért, a programokért, esetleg a környezetvédő öntudat miatt járnak a kertbe, a növények, a termény igazából csak egy értékes plusz.
A közösségfejlesztés kihagyhatatlan elem a közösségi kertek alapításánál. A leendő kertészek még csapatot sem alkotnak, amikor elindul a kert alapítása. Random jelentkezők, és belőlük kell összeszokott közösséget fejleszteni az első év végére, amely képes lesz fenntartani és fejleszteni a kertet a következő szezonokban.
Miért kihagyhatatlan lépés? együttműködés
Gyakori hiba, hogy közösségi kert alapításánál kihagyják a közösségfejlesztést. A közösségek nem maguktól alakulnak ki, fejlesztésre van szükség, külső beavatkozásra, amely átsegíti a kertészcsapatot az első szezonon, ez az ilyen kertek sikerének alapfeltétele, kihagyhatatlan elem. Ennek hiányában inkább bosszúság vár ránk, mint siker.
Ha nincs tudatos fejlesztés, egyrészt nem alakul ki az együttműködés kultúrája, rosszabb esetben frakciókra és kisebb, egymással alig együttműködő csoportokra szakadhat a még meg sem alakult közösség, de arra is számos példa van, hogy egy-egy személy széthúzást provokál a tagok között, ahogyan ez nagyobb léptékben a társadalomban is történik. Az ilyen helyzeteket a kertvezetőnek kell kezelnie, vagy jobb belátásra bírni az illetőt, vagy eltanácsolni a kertből.
A kertközösségek egy fix helyszínre szerveződnek, mindig ott találkoznak, ott történnek az események.
Fontos, hogy minden kertésznek, családnak egyéni ágyása legyen, sőt az is fontos, hogy mindenkinek pontosan ugyanolyan. A kommunakertészkedés nem életképes, nem látszik, ki mennyit dolgozik a növényeivel, mennyire gondos kertész. Az egyéni ágyások önkéntelenül kertészversenyt gerjesztenek (az én paradicsomom pirosabb, az én cukkinim nagyobb, nekem több babom termett stb.). Ez nagyon fontos elem, mert sikerélményt ad és állandó beszédtéma.
Az ágyásokban mindig történik valami, a kert mindig ad feladatot, a növények adnak elég örömöt, bosszankodást. Kifejezetten könnyű közösséget építeni egy kertben, ahol a ritmust, az elfoglaltságot és sikerélményt a természet adja, a kertvezető feladata inkább az, hogy megszervezze a kert zavartalan és kiszámítható működését.
Padok, asztalok, tűzrakó
Az események lehetnek kertgyűlések, kerti bútorok építése, kerti partik, kerttakarító napok, vendégek fogadása a kertben stb. Mind legyen jól szervezett esemény. A közösségi kert feladatokat ad, nemcsak a saját ágyásunkat kell rendben tartani, hanem az egész kertet, ami szervezést, együttműködést, koordinációt, előrelátást, kommunikációt igénylő feladatok összessége. Ezek együttese és sikeres működtetése teszi közösséggé a kertészek csoportját. Erre jó az első szezon, begyakoroljuk, hogy közösen miként tudjuk működtetni a kertet. A kertalapító feladata, hogy ezeket az eseményeket megszervezze, sikeresen végigkísérje az első szezont.
Nagyon fontos elem a közösségi tér, az asztalok és székek, amiket a kerttagok építenek, legtöbbször raklapokból. Ez a kert központja, itt lehet egész nyáron gyűléseket tartani, itt folyik a csevej. A kertben le kell tudni ülni, sok padot kell építeni.
Fontos még a tűzrakó hely. A közösséggé válás kellemes eseményei a kerti partik, amikor közösen főzünk, szalonnát sütünk, van tűz, van társaság, sokan vagyunk a kertben, mindenféléről lehet beszélgetni.
